25.

Apa meggyógyult! Ma délben sikerült kipisilnie a követ, tehát haza is jöhetett. Már nagyon hiányzott nekünk. Délután nagyot játszottak Babóval. :)

Babó is jobban van, hála a hasfogó és az étvágynövelő gyógyszereknek. Már szépen eszeget, és ma végre nem volt kakilózás. (Azért remélem holnap rottyant egyet, de csak egyet.) :)

Még nem merünk társaságba menni, szerintem legalább egy hét tünetmentesség kell ahhoz, hogy el merjem vinni valahová. Félek, hogy megfertőzünk valakit. A hét végén bebizonyosodott, hogy ez villámgyorsan megy, úgyhogy jobb félni, mint megijedni alapon inkább itthon dekkolunk (persze a nagyiék a kivételek, őket meglátogatjuk a hétvégén).

Sokkal, de sokkal jobb kedvünk van mindhármunknak, hogy végre úgy tűnik, rendbe jönnek a dolgaink az egészségünk terén. :)

24.

Nincs túl jó hetünk. Sőt, túl jó hónapunk sincs. Alig várom, hogy elmúljon ez a fránya február.

Ugye kezdődött Babó náthájával, amivel több, mint egy hétig kínlódtunk. Aztán egy hét se telt el, máris újra beteg lett, hányt, ment a hasa. Azért szörnyű, mert eddig egyszer sem volt beteg a 16 hónap alatt. Most meg egymás után kétszer is.

Lassan kilábal Annababa a fosóshányós kórból, már nem hány, a hasa se megy, de sajnos az étvágya nem a régi. Ki kell majd találnom valamit, amivel majd kicsit megnövelhetnénk.

Egyébként dögrováson van a család. Így alakul a betegségi statszitika:

- 02. 20. - Babó hány, megy a hasa

- 02. 22. - apa - hasmenés, anya - hányás + pici hasmenés, nagyapa - hasmenés

- 02. 25. - nagyi - hányás + hasmenés, dédimama - hányás + hasmenés, Ági sógornőm - hányás + hasmenés

- 02. 26. - nagyapa (a másik) - hasmenés

Hát ezek vannak a családban. Most már biztos, hogy nem a múlt hét szerdai májtól lettünk betegek, hisz abból sem anyumék, sem a sógornőm nem evett, mégis őket is ledöntötte a kórság. Szóval tuti valami vírus garázdálkodik körülöttünk...

És a hab a tortán:

Apa ma kórházba került. Elment reggel dolgozni, ahogy szokott. Nem is volt gond, egész addig, míg délelőtt fél 11 körül elkezdett görcsölni az oldala, hátul a veséjénél. Egy ideig tűrte a kínokat, de végül feladta, és átment (átkísérték) a mentőállomással szemközt lévő kórházba, a sűrgősségi osztályra. Volt röntgen, ultrahang, amivel megállapították, hogy apának veseköve van.

Úgyhogy már haza se engedték. Telefonált, vittem a motyókáját. Infúziót és görcsoldót kap, nyomják belé a teát, de sajna hányinger is kínozza.

Nagyon rosszul nézett ki szegénykém... Úgy sajnáltam.

Szal van miért imádkoznom... :(

23.

Helyzetjelentés...

Kicsit mintha már jobban lenne Annababa.

Már nem megy a hasa (legalábbis nem tojt ma be 6-szor, mint tegnap, csak két kakilózás volt), és már nem alszik annyit, mint a betegség kezdetekor. A nemakarokaludni hisztik is visszatértek. :)

Kapja a Normaflore-t. Nem tudom, hogy annak köszönhető-e, de tegnap és ma este is visszajött a vacsi. Szerintem amiatt, hogy a gyógyszert vacsi előtt kapta és az lökte vissza a kaját. Holnap vacsi után adom majd neki, hátha akkor lent marad a fini hami. :)

Teázik ezerrel, szal kiszáradni nem fog, de azért jó pár dekát leadott, látom rajta, olyan kis sovány. Majd megbeszélem a doki nénivel, hogy adhatok-e neki egy kis béres cseppet, hogy az étvágya visszajöjjön.

Más.

Ma nagyon szép időnk volt. Délelőtt voltunk sétálni egy hatalmasat, az egész család (papa-mama-gyerek-kutyus). Tapi kutyust szoktatjuk a pórázhoz. Az elején még a kutyus sétáltatta apát, viszont a végére jól belejöttek, onnantól már apa volt az irányító. Mindenesetre mókás volt őket nézni. :)

A délutáni szunya után kettecskén (Babó+anya) felkerekedtünk, beültünk az ótóba és elkocsikáztunk dédimamához. Nagyon jól éreztük magunkat, átjött a szomszéd néni is, jól szórakoztunk.

Jön a jó idő, megszaporodnak majd az ilyen alkalmak, amikor lehet menni csavarogni. :)

Mostanában nem készítünk túl sok fotót, így csak a régieket tudom ide rakosgatni, de összeszedem magam és szorgalmasan kattingatok ezentúl.

22.

Megvagyunk.

Babó már jobban van, iszogat teát, már eszeget is. Hányás nincs, viszont megy a hasa.

A doktornénink javasolt egy szert, ami helyreállítja a bélflórát (remélhetően), azt kapja majd este és reggel. Hátha elmúlik ez a fránya hasmenés.

Ma voltunk kint, nagyot sétáltunk.

Egyébként annyira szomorú szegénykém, olyan fáradt a tekintete... a szívem hasad meg.

Remélem hamarosan visszakapom az én kis mosolygós lánykámat.

21.

Sajnos semmi jó nem történt ezen a napon. Pedig remélem, hogy ma már rendeződnek a dolgok.

1. Babó már nem hány - ez végülis jó hír.
2. Nagyon sok teát megivott ma, ami a kiszáradás megelőzése érdekében nagyszerű.
3. Volt egy kis hasmenése...
4. Hőemelkedése volt délután.
5. Egész nap nem evett szinte semmit.:(

Most már alszik (18:42), egy fél órája volt pancsi, mert majdnem elaludt az ölemben, aztán kapott egy germicid c kúpot, ivott teácskát, és ahogy leraktam el is aludt.

Egyébként ugyanúgy viselkedett mint máskor, játszott, rohangált, nevetett, de azért látszott rajta, hogy beteg szegénykém, többször bújt oda hozzám, igényelte a közelségem. Délelőtt 10-kor szuszózott egyet délig kb. Azóta talpon volt.

Holnap, ha délig nem változik a helyzet és nem eszik semmit, kihívom a doktor nénit. Én nem tudom bevinni (mert az uramnál lesz az ótó), de nem is akarom, hogy elkapjon még valami nyavaját a többi beteg gyerektől a váróban. Remélem, hogy a dokinéni kijön és felír valamit, amit megjön az étvágya.

20.

Ma nagyon szörnyű esténk volt.
Babóca vacsi után szépen kidobta amit ki kell. Sugárba hányt szegénykém. Háromszor is.
Pedig olyan dolgokat evett, amiket máskor is. Uzsira kapott kenyérkét felvágottal (sonkával), amit imád. Szerintem ez tette be a kaput. Megevett 1 szeletet egyedül, aztán még kunyizott az enyémből is. Szóval kb. másfél szelet szalcsis kenyérkét nyomott le. Vacsira bébikaját kapott, cukkínit csirkehusival és rizzsel. Ezt is szereti. Az elején még jóízűen is ette, a végefelé viszont már nem nagyon kellett neki. A túrókrém meg pláne...
Vacsi után volt kis ugrabugra apával, gondolom ez se használt.
Kisdrágám, úgy sikított, hogy rossz volt hallgatni, és úgy hányt, hogy rossz volt nézni. Volt átöltözés párszor, lepedőcsere, ahogy kell, szőnyegsikálás, padlófelmosás. De mindez nem számít, a lényeg, hogy holnapra kutya baja se legyen.
Ha éjszaka felébred, próbálok neki adni egy kis gyenge teát, ha nem ébred, akkor nem piszkálom. Reggelig csak kibírja folyadék nélkül, bár tudom, hogy most azt kellene adnom neki. De fürcsi után is a teaivást követően kezdett el újra hányni.... jaj, nemtom, csak nem lesz semmi baja... Mindenesetre imádkozom...

18.

Minden nap tartogat valami meglepetést.
A mai nap szenzációja, hogy az egyik tévénk távirányítója fogta magát, és világgá ment, bár van egy olyan sejtésem, hogy Babóca segített neki útra kelni. Már az egész házat végigkutattuk, mégsem találjuk. Mivel Babó elaludt, az uram nekiáll és újból a keresésére indul, elemlámpával, hogy ne csináljon nagy fényt a keresgélés közben. :)

Egyébként a napjaink olyan szinten egyformák, hogy nincs is mit írnom. Ma is ugyanaz történt, mint egy átlagos hétköznap, délelőtt séta a kutyussal, délután itthon punnyadás.Kicsit aktivizáltam magam az unalmas délutáni órákban, sütöttem egy adag amerikai palacsintát, hozzá csináltam finom csokikrémet. Nehogy lefogyjunk. :)

Tegnap voltunk anyumékhoz, hogy kicsit unokázzanak a nagyapával és hogy kicsit mi is tudjunk szusszanni, ilyenkor végre nem nekünk kell futkosni a gyerek után.

Egyébként pedig éljen a REND! Ami ezen a képen látható még korántsem a csúcs! Erre inkább azt mondanám, hogy majdnem rend van. Általában még beficcen a képbe egy-két maci, kutyus, nyuszi, valamint az elengedhetetlen konyhai eszközök, mintpéldául fedők, serpenyők, műanyag tálak, kanalak, habverők, amik mostanában előszeretettel vándorolnak be a szobába. :)

17.

Amikor hármacskán megyünk sétálni...:)

Tegnap nem volt túl jó idő, én szét is fagytam, de Babó szerintem nem fázott, jól be volt öltöztetve, Tapi kutyusnak pedig szemmel láthatóan még melege is volt. :)

16.

Péntek van, és végre Babó meggyógyult. Már két napja nem szívtuk az orrát, nem köhög. Úgyhogy ezen felbuzdulva el is látogattunk a Babamama klubba, ahol ismét nagyon jól éreztük magunkat. Az előadás is nagyon tetszett, igaz a végére átment kötetlen beszélgetésbe, de szerintem pont ezért volt jó, sok hasznos információval lettünk gazdagabbak.

A kis törpék csak jöttekmentek, mi meg futkostunk utánuk. :)

15.

A tegnap esti műsor elmaradt. Én lepődtem meg a legjobban, hisz egyedül voltam Babóval éjszaka, apa dolgozott. Nem ébredt fel. Hihetetlen, de igaz és végre ki tudtam pihenni magam. Hurrá:)

Ma délelőtt apával volt egy nagy séta, míg én főztem. A délutáni alvászatból felébredve pedig összekészültünk villámgyorsan és 3/4 3-kor már dédimamánál is voltunk (az én nagyimnál). Kettecskén mentünk, apának hagytunk egy kis szabadidőt, aminek mondanom se kell, hogy nagyon örült, de mikor hazaértünk közölte, hogy nagyon hiányoztunk neki, csendes volt a ház nélkülünk.

Most már punnyadás és játszás van estig. Kívánok magunknak ugyanolyan nyugis éjszakát, mint az előző volt.

14.

Babóca új műsorszáma: Éjszakai Hisztérika kalandjai...
Kezdési időpont: minden éjszaka 22:00 és 23:30 között, az előadó által megválasztott pillanatban
Helyszín: Hálószoba, nappali
Szereplők:
Főszerepben: Éjszakai Hisztérika (Maszkály Anna)
Mellékszereplők:
Idegbeteg apa (Csaba)
Síkideg anya (Dóra)
Belépés: ingyenes!
Ami a műsor alatt garantált:
Dobhártya sérülés, idegszál-elpattanás, vérnyomásemelkedés, önmarcangolás, stb.

13.

Még mindig betegeskedünk. Orrszívózás, gyógyszerezés a köbön. Bár asszem ma már jobb volt a helyzet, mint tegnap.
A hétvégén nagyokat sétáltunk Babóval, szuper idő volt. Vittuk a kutyust is, ő is nagyon élvezte a futkározást.
Egyébként a lelkivilágom eléggé ramatyul van. Nembaj, majd az uram kihúz a gödörből. A lényeg, hogy a gyerek mindebből ne érzékeljen semmit.

12.

Az én drága kislányom az utóbbi két este igencsak próbára tette a türelmünket.

Beszélgetek más anyukákkal, és megállapíthatom, hogy az én kislányom kilóg a sorból. Minden gyerek egy álom, jókat esznek, jókat játszanak, jókat alszanak. Az előbbi kettővel nem is lenne gond, viszont a jókat alvás az igencsak távol esik az én csepp utódomtól.

Minden este ugyanaz a forgatókönyv, az események pontosan ugyanúgy követik egymást. Vacsi, kaki, pancsi, pizsi, tea, alvás. Ebben a programban épp az utolsó momentum az, ami nem megy a kisasszonynak. Az elmúlt két este kb. fél 11-11 körül aludt el a kis drága, hamarabb nem volt hajlandó. Bevetettem mindent, amit tudtam, mégse.

Lehet, hogy az bevállna, ha hagynám sírni a kiságyban, előbb utóbb úgyis álomba szenderül, de sajnos most takonykóros, úgyhogy ha hagyom sírni, olyan takonypóc lesz szegényem, hogy az csuda.

Ha elmúlik a taknyosság, ez lesz. Leteszem és otthagyom. Ha ez másoknál bevállt, akkor nálunk is be fog. Tuti!

Egyébként azon gondolkoztam, miután már két darab kiütést is felfedeztem a kis arcán, elképzelhető, hogy a 15 hós oltás miatt gyengült le az immunrendszere. Merthogy azt mondták az okosok, hogy 2-3 héten belül (ill. múlva) jelentkezhetnek azok a tünetek, amik azokra a betegségekre jellemzőek, amik ellen az oltást kapta. Nemtom, de remélem, hogy emiatt van ez az állapot.

Most alszik, kihasználom az alkalmat és kiélvezkedem magam a neten. Utána már úgysem lehet. :)

Az utolsó két mondat már nem aktuális, ugyanis felébredt.

11.

Az elmúlt éjszaka igencsak hosszúra sikeredett, hála Babó bedugult orrának.

9-kor elaludt simán, úgy ahogy a nagykönyvben meg van írva, egyedül, ügyesen. De 10-kor már fenn is volt, persze a tatony miatt. Nem szelet az orra szegénykémnek.

Ekkor mondom apának, hogy najó, akkor orrszívózunk. Ezen elhatározásomat tett követte, nekiálltam megkeresni az orrszívót. Végülis megtaláltam, kivéve azt a részét, amit a pici orrához kell tenni, hogy a szippantás megtörténhessen. Emlékeztem én, hogy valahol mintha láttam volna, de hogy hol, azt már nem tudtam megmondani. Tehát jött a fél órás keresgélés, miközben a drága kislányom szemémből a maradék álom is kiröppent. Fél óra kutakodás után megtaláltam a keresett szerkezetelemet, majd jött az a része a dolognak, amit sem a gyerekem, sem én nem kedvelünk: az orrszívózás. A porszívóval még nem lett volna baj, szoktunk mi együtt porszívózni, de mihelyst az orrához tettem az orrszívót, azonnal őrült sírásba kezdett, amit igencsak megértek. De muszáj volt. Ezt megcsináltunk 3-szor még az éjszaka, a legutolsót kb. fél 2 körül. Addig pörgés volt, sírás, nemakarokelaludni hiszti. De végülis sikerült. 2-kor már aludtunk is. Negyed 8-ig.

Ma még nem volt szívózás. Az uram vett a gyógynövényboltban egy Baby Luff nevű balzsamot, amit a kicsi mellkasára és hátára kell kenni. Eukaliptuszt és egyéb jóságos dolgokat tartalmaz. Lehet, hogy ennek, vagy az éjszakai kevés alvásnak köszönhetően aludt el délben 2 perc alatt.

Úgy látom, hogy a pénteki babamama klub látogatás kudarcba fullad, ha nem gyógyul meg addig.

10.

Elkapta Babót a takonykór. Szuper. Ez most úgy hiányzott.

A legjobb, hogy gőzöm se volt, hogy ilyenkor milyen gyógyszert célszerű adni neki, ugyanis még sosem volt beteg, főleg nem taknyos, úgyhogy egy gyors segítségkérés után sikerült beszereznem egy kis Nurofen szuszpenziót, amit majd este jól meg is kap.

Amúgy az éjszakák cirkuszosak, megy az ordibálda. Mikor unja már meg? Minden éjszaka éjfélkor ébred, biztos ilyenkor akad cirkuszolhatnéka. Kis boszorka:)) De azért imádom:)

9. Na, kire hasonlít a gyerek?:)

MyHeritage: Look-alike Meter - Family tree research - Family tree software

8.

Babónak kibújt a 13. és a 14. fogacskája. A két felső szemfogak azok a kis huncutok, amik síróssá tették az elmúlt napok estéit. De azért örülünk. :)

7.

Ma végre igazi tavaszi idő volt, sütött a nap hétágra. Kellett is ez már a lelkünknek.

Nagyival nagyot sétáltunk, ellátogattunk a sárospataki várba, majdnem végigjártuk az egész várkertet és várudvart.

Babócám nagyon aktív volt. Simán otthagyott bennünket és egyedül indult felfedező útra. Ez új volt tőle, ugyanis eddig mindig csak az ölemben volt hajlandó csücsülni, ha kimentünk.

Szóval töltődés volt a köbön. :)

6.

az első...
mosoly - imádás
gagyogás - megkönnyezés
oldalra fordulás - ugrálás
teljes átfordulás - ijedtség, hogy többé nincs biztonságban
négykézlábra emelkedés - újabb ugrabugrálás
mászás négykézláb - kamerát szorongatva örülés
felállás a kiságyban - újabb ijedelem
két kezét fogva megtett lépések - örülés a köbön
egy kezét fogva sétálás - szájeltátás
önállóan megtett lépések - aggódás (hogy mi lesz ezután), de persze főleg örülés
polclerámolás - kéróátrendezés
földevés - aggódás
ágyról leesés - kétségbeesés (hogy mellettem nincs biztonságban?)
önálló evés - konyhatakarítás
Most itt tartunk.
Várom az első kimondott szavakat, eltekintve a baba, a mama és társaiktól, mert ezek már mennek. Igazából már mondott egyet, de nemtom mit jelent. Azt mondta, hogy "Hutyka". Jelent ez valamit?:)
Egyébként én megértem mit szeretne, mert elmutogatja ezerrel. Imádjuk az activitit, szinte egész nap ez megy nálunk. :)
Remélem az anya lesz az első szava. :)

5.

Én ikrek, Babó mérleg.

Az Ikrek-szülők gyermekei a változatosságot, a mozgalmasságot és szellemi impulzusgazdagságot szívják magukba a szülői házban, és azt valósítják meg saját életükben is.(1) A Mérleg szülöttek, akik számára a társas kapcsolatokat a párkapcsolatok és a barátságok jelentik, nagyobb intim szférát szeretnének kialakítani maguknak, mint amire a közösségi gondolkozású Ikrek képes.(2) Ez a gyermek az otthon melegére és nyugalámra is vágyik, és igyekszik szobáját, szép és esztétikus környezetét szüleitől elhatárolódva kialakítani.(3) Az Ikrek-szülő és a Mérleg gyermek ritkán tartózkodik otthon, a kirándulások, séták, baráti látogatások, kulturális programok töltik ki napjaikat.(4) Kiválló szellemi kapcsolat és igazi barátság alakulhat ki közöttük.(5)
(1) - ez már most is tisztánláccik:)
(2) - ezt majd meglátjuk
(3) - ez is még a jövő titka
(4) - erre vágyunk mindketten, de sajna mostanában ritkán adódik rá alkalom, de majd jön a tavasz és összeszedjük magunkat
(5) - erre törekszem, hogy így legyen

4.

A lányom közölte velem az előbb, hogy: "Mamma, ööö, ááááh, ööö, babbbaaa, ööö...", mindezt őrült mutogatás közepette. Lefordítom... mindez annyit jelent: "Anya, kérek uzsonnát, mert éhes vagyok!":)
Úgyhogy megyek is, még a végén éhenhal:)

3.

Ma délelőtt voltunk Babamama Klubban, ahová már többször is el szerettem volna menni Babóval, de sajnos mindig közbejött valami.

Nagyon jól éreztük magunkat, sok anyuci és babuci eljött.

Meghallgattunk két előadást az elsősegélynyújtásról, a otthoni gyeremekbalesetekről, azok ellátásáról és a mentők szerepéről ezekkel kapcsolatban. Próbáltam figyelni, bár a kislányom inkább a rendezvénynek helyet adó városi könyvtár feltérképezésén fáradozott, így utána kellett rohangálnom.

Jövőhéten úgy szervezem a dolgaimat, hogy újra elmehessünk. :)