12.

Az én drága kislányom az utóbbi két este igencsak próbára tette a türelmünket.

Beszélgetek más anyukákkal, és megállapíthatom, hogy az én kislányom kilóg a sorból. Minden gyerek egy álom, jókat esznek, jókat játszanak, jókat alszanak. Az előbbi kettővel nem is lenne gond, viszont a jókat alvás az igencsak távol esik az én csepp utódomtól.

Minden este ugyanaz a forgatókönyv, az események pontosan ugyanúgy követik egymást. Vacsi, kaki, pancsi, pizsi, tea, alvás. Ebben a programban épp az utolsó momentum az, ami nem megy a kisasszonynak. Az elmúlt két este kb. fél 11-11 körül aludt el a kis drága, hamarabb nem volt hajlandó. Bevetettem mindent, amit tudtam, mégse.

Lehet, hogy az bevállna, ha hagynám sírni a kiságyban, előbb utóbb úgyis álomba szenderül, de sajnos most takonykóros, úgyhogy ha hagyom sírni, olyan takonypóc lesz szegényem, hogy az csuda.

Ha elmúlik a taknyosság, ez lesz. Leteszem és otthagyom. Ha ez másoknál bevállt, akkor nálunk is be fog. Tuti!

Egyébként azon gondolkoztam, miután már két darab kiütést is felfedeztem a kis arcán, elképzelhető, hogy a 15 hós oltás miatt gyengült le az immunrendszere. Merthogy azt mondták az okosok, hogy 2-3 héten belül (ill. múlva) jelentkezhetnek azok a tünetek, amik azokra a betegségekre jellemzőek, amik ellen az oltást kapta. Nemtom, de remélem, hogy emiatt van ez az állapot.

Most alszik, kihasználom az alkalmat és kiélvezkedem magam a neten. Utána már úgysem lehet. :)

Az utolsó két mondat már nem aktuális, ugyanis felébredt.