2008. december 31., szerda

122.

"Adjon Isten minden szépet,
Irigyeknek békességet,
Adjon Isten minden jót,
Hazug szájba igaz szót.

Hontalannak menedéket,
Éhezőknek eleséget,
Tollat író kezébe,
Puját asszony ölébe.

Legényeknek feleséget,
Szegényeknek nyereséget,
Áfonyát a havasra,
Pisztrángot a patakba.

Istenhitet a pogánynak,
Hű szeretőt a leánynak,
Szép időben jó vetést,
Szomorúknak feledést.

Sarkvidékre hideg telet,
Az árváknak jó kenyeret,
Fegyvereknek nyugalmat,
Szelíd szónak hatalmat.

Betegeknek egészséget,
Fuldoklóknak reménységet,
Vitorlának jó szelet,
Napfényből is öleget.

Jó lövést az ordasokra,
Nyíló ajtót vaskapukra,
Vándoroknak fogadót -
Isten adjon minden jót!"

Myspace Comments
New Year Comments
Myspace Comments - Upload Pics




Mindenkinek Sikerekben Gazdag,
Boldogságban és Egészségben Teljes
Új Esztendőt kívánunk!

2008. december 30., kedd

121.

Anna betaknyosodott, de brutál módon. Egész éjszaka szörcsögött, kiszívni nem tudom, mert nagyon mélyen van a cucc... :(
De talán majd ma, ha engedi.

2008. december 29., hétfő

120.

Karácsony első napján délre mentünk nagyanyómhoz ebédre.
Szeretjük az ilyen díszebédeket, amikor az egész család jelen van. Nagyikám megintcsak kitett magáért, nagyon finomakat főzött, mint mindig.
Íme egy kép a közös evésről (csak nagyikám és én hiányzunk a képről):


Annának nagyon tetszett a benti hinta, úgyhogy Ádám szorgalmasan hintáztatta:)
Ebéd után elmentünk a keresztgyerekeimhez az ajándékokkal (sajna ott kép nem készült), aztán mentünk anyumékhoz.
Ott is járt a bőkezű Jézuska:)
Annám lelkesen bontogatta a csomagokat:)
Nagyon tetszett neki a plüss kutyus, amit Éviéktől kapott.
Íme a szűk család egy része (anyum, apum, hugim, Barna és Annababa).
Annának nagyon sokmindent hozott a Jézuska (a teljesség igénye nélkül):
- hangszerkészletetet,
- egy nevető babát,
- rajzfelszerelést (ceruza, zsírkréta, festék készlet, kifestő könyv),
- egy pici babát (hozzá egy csomó mütyür),
- macis kirakót,
- tanuló kutyust (ez anya kedvence:D)
- mini-kosárlabda szettet,
- egy fürdőkádba való béka-izét,
- egy tréningszerkót,
- mini kutyust és cicust, mini táskával,
- plüss kutyust (lásd fentebb egy képen),
- egy hangos könyvet (amihez kell még venni valami bizgentyűt, hogy működjön),
- elefánt vonatot (?!ilyetseláttam még),
- egy nagyobb babát (hozzá is van egy halom mütyür),
- egy zenélő, hintázó pingvint.
Anna úgylátszik jól viselkedett ezen az éven:D

2008. december 28., vasárnap

119.

Egy kis karácsonyi beszámoló.
Nagyon szép volt az ünnepünk, csupa jó dolog történt velünk.
24-én egész nap itthon voltunk. Délelőtt (függetlenül az ünneptől) eljöttek a háztartásigép-szerelő bácsik, hogy megjavítsák az egy hete kifingott fagyónkat. Hálistennek azóta jól működik.
Egész nap főzőcskéztem. Délután, míg Anna aludt, meghozta a Jézuska a karácsonyfát (hála apának érte). Majd délután 5-kor az ajándékok is megérkeztek. Volt öröm. Anna szeme csak úgy csillogott, imádatos volt:)
A menü a következő volt:
- savanyú leves (benne sav. kápi, kolbi, zöldségek, stb.) - kifejezetten csak karácsonykor főzök ilyet,
- majonézes burg. saláta,
- rántott tengeri halfilé,
- mákos bobájka.
Minden nagyon finom volt, jól be is kajáltunk (mivel egész nap nem ettünk semmit).
Íme a képek:

Anna és a karácsonyfánk

Anna apával

Ajándékbontogatás ezerrel:)

Próbálgatjuk a hangszerkészletet

Anna és anyája

A következő nap képei is jönnek majd jól:)

2008. december 26., péntek

118.

Akikkel csodálatos a karácsony...

2008. december 23., kedd

117.

Készülődünk.
Kicsit összevissza napok vannak mögöttünk, úgyhogy csak felsorolom, hogy mivót, éshogy mi lesz.
  • a vasárnapi rend mára már csak szép emlék, kupi a köbön,
  • a gyerekem ma egy teljes túrórudit kent szét a szőnyegen, a számítógépasztalon, és a monitoron... örültem,
  • az elmúlt pár napban voltunk jópároszor vásárolni, amitől a hideg is kirázott, mert baromi tömeg volt, és én úúútálom a tömeget,
  • rájöttem, hogy Anna csak egy boltot ismer: a tescot. Ha elkerüljük - hiába voltunk egyébként több tucat boltban is - ordibálda veszi kezdetét, ahogy elérjük a Hunor hotelt, valamint a libegőt. Hazáig általában kitart.
  • most még nyugi vagyok, asszem holnap kezdődik az őrület, azt sem fogom tudni, hogy mit mikor csináljak.
  • Holnap hozza a Jézuska a karifát. Namost, kb. 1,5 óránk lesz a fa beállítására és feldíszítésére (mármintööö segíteni fogunk a Jézuskának), mindezt halálos csöndben, nehogymá felébredjen a puja oszt lebukjunk. Izgi lesz.
  • Izgatott vagyok amiatt is, hogy Anna hogy fogadja majd a karácsonyfát, az ajándékoknak fog-e örülni, stb.
Hát kb. ez vanik.
Holnap itthon, első nap nagyanyámnál, második nap ismét itthon (akkor sajna az uram dolgozni is fog). Hát ezekvannak/lesznek.


Boldog, Békés, Meghitt Ünnepet kívánunk mindenkinek!

2008. december 21., vasárnap

116.

Anna ma az egész napját anyuméknál töltötte. Mondanom se kell, hogy úgy viselkedett, mint egy angyal. A hisztiket nekünk tartogatja:)
Amíg távol volt, megpróbáltam kicsit rendbeszedni a kérót, egész nap suvickoltunk apával, mert persze segített nekem. Nem is bírtam volna egyedül, hisz baromi nagy a kéró.
A lényeg, hogy kész vagyunk (úgyahogy), még lett volna mit csinálni, de sajna időnk nem marad rá. Majd, valamikor megcsinálom.
Kittitől kedvet kaptunk:)

Anna két évvel ezelőtt a keresztelőjén:

Anna tavaly karácsonykor
Anna most:) Nagycsaj:)

2008. december 19., péntek

115.

Anna szava járása mostanában, hogy: "én is".
Úgyhogy ha előre bejelentem, hogy mit fogok csinálni, ő egyből rávágja, hogy énis. :)
Tehát mindenhová követ, bármit csinálok, próbál utánozni. Nem egyszerű így az élet, mert jön és ő is tereget például, vagy ha esetleg wc-re szeretnék menni, akkor már kapja is le magáról a harisnyát, bodyt és pelust, hozza a wc szűkítőt, nyomul a fürdőbe, én meg pisiljek be. :D
Tegnap így mosogatott:




Annyira édespofa:) Bezzeg majd tizenakárhány év múlva ha megkérem, hogy mosogasson el, majd jól otthagy:) Az tuti:)

2008. december 16., kedd

114.


Hétvégén beszélgetünk a hoxás csajokkal (mint minden nap) és szóba került a túrófánk. Én még soha nem csináltam, sőt, még soha nem is ettem hasonló finomságot, és nagyon kedvet kaptam, hogy elkészítsem.
Kaptam receptet, plusz még kerestem is párat, így sikerült több receptből egyet "gyúrnom".

Így készült:

Hozzávalók:
- 4 tojás
- 20 dkg porcukor
- 1 kávéskanál szódabikarbóna
- csipet só
- 25 dkg liszt
- 50 dkg túró

Az alapanyagokat a fenti sorrendben összedolgoztam, majd vizes kanállal a forró olajba szaggattam a tésztát, mindkét oldaláról megsütöttem és már kész is volt ez a finomság. Kb. fél óra alatt végeztem is a sütéssel együtt. Ilyen a nekem való édesség: finom, egyszerűen és gyorsan elkészíthető és nem igényel semmiféle különösebb hozzávalót.



Még vasárnap sikerült elmennünk anyummal és Annával a JYSK-be, ahol vagy két hete rendeltük meg az itt látható (textil)bőr széket. Nem volt nagy összeg, de az ott kiállított mintadarab nagyon elnyerte a tetszésünket, így rendeltünk egyet apával, karira, kettőnknek kettőnktől. :)
Miután hazahoztuk és miután a gyerek déli álomra szenderült Anyummal nekiestünk és cirka 1 óra alatt összeraktuk:)



Ma délelőtt voltunk a gyerekorvosnál Annával, igazából semmi extrát nem mondott. Valami vírus mehetett a szemére. Kapott orcseppet, kúpot, szirupot, mert ugye meg is van fázva rendesen. A szemcseppet is lelkesen használjuk nagy ordibálda közepette.
Remélem hamarosan elmúlik az a szemgyulladás, mert elég gázul néz ki szegénykém.

2008. december 15., hétfő

113.

Csak röviden, mert fáradt vagyok, húz az ágy:
- Annát elvittük a szemészetre, vettek le tenyésztést, írtak fel szemcseppet, holnap megyünk délelőtt a gyerekorvoshoz, majd meglátjuk, mit mond. Szörcsög az orra, viszket a szeme, szegénykém alig tudott elaludni.
- Megvolt a 6 hetes kontroll (hihetetlen, hogy az éven már a második ilyenem volt). Hálistennek minden rendben:)) Igaz, hogy a doktorbácsi még csak meg sem vizsgált (mondjuk nem bántam annyira), csak a hasamat nyomkodta meg kívülről, és az ultrahangot is én követeltem ki, de ez utóbbi megerősítette a dokimat, hogy télleg nincs a petefészkemnél most semmi kóros:) Szal boldogságosság:) Asszem elkezdjük azt a bizonyos projektet:D

112.

Most tudnék írni arról, hogy tegnap milyen finom túrófánkot csináltam, hogy tegnap összeszereltünk anyummal egy komoly (textil)bőr széket, hogy ma délután mennem kell Debrecenbe a 6 hetes kontrollra. Meg is írom ezeket, de nem most.
Most csak annyi érdekel, hogy a gyerekem nagyon betaknyosodott, hogy mindkét szeme bevérzett (vagy nemtistudom - nyusziszemű a lelkem). Szal délelőtt irány a szemészet (csak azért nem a házi gyermekorvos, mert ő délutános, akkor meg ugyi megyünk Debibe).

2008. december 13., szombat

111.


Csodálatos látni az én pici lányom csillogó szemeit, amikor végigsétálunk a gyönyörűen kivilágított főutcán, amikor megpillantja a szépen felöltöztetett hatalmas fenyőfát a város közepén, amikor előkerülnek a szekrény mélyéről a karácsonyi dekorációk. Talán ez lesz az első olyan karácsony az ő életében, amikor már érzi, hogy valami más történik, mint a szürke hétköznapokon, most is tudja, hogy valami készülődik.
Készülődünk mi is. Együtt készítettünk szegfűszeges narancsot, együtt illatoltuk meg először, amikor elkészült, majd együtt akaszottuk fel a helyére. Együtt fújtunk hóemberkét, angyalkát az ablakokra, együtt terítettük le az asztalt az ünnepi terítővel.
Az már más kérdés, hogy ő egyedül fogja a terítőbe kapaszkodva az adventi koszorút darabjaira cincálni (merügye tökizgi az egész) és egyedül fogja a karácsonyfát felborítani (ha ki nem kötnénk), de talán, ha igyekszem minden pillanatban rá figyelni (ami lássuk be, muszáj), akkor ezek elkerülhetőek lesznek.
Szeretném, hogy ez a karácsony boldogságos lenne mindannyiónknak, attól függetlenül, hogy sajnos ismét egyel kevesebben álljuk körül majd szenteste a fát, mint tavaly.

„Hó szitál és Karácsony jön. Az utcán hömpölyög a nép özön és szinte árad, kicsattan a mosoly, a vágy és csupa öröm minden mozdulat, minden szó, hisz Karácsony jön és hull a hó!”

2008. december 10., szerda

110.


A héten elkezdtünk Annával tornázni járni.
Igazából miattam izgalmas ez a dolog, mert ugye a gyerekem egész nap jön-megy, le se ül szinte egy percre sem. Én viszont elég jól eltunyultam, igaz a két műtetem miatt mostanáig nem is nagyon mertem mozogni.
De a héten elkezdtük és nagyon tetszik. :) Kis csapat, 5-en járunk össze, persze gyerekestül, és nagyon jó móka:) És annyira nem is fárasztó. :))
Hátha kicsit megedződöm:)

109.

Még tegnap is mikulás-lázban égtünk:)
Apuci munkahelyére tegnap ért oda a mi kis házi mikulásunk:) Nagy volt a gyerekzsivaj a mentőállomáson, ritkán van ott ennyi aprónép (mondhatni csak ilyenkor az évben).
Annám nagyon bátor volt, nem félt a mikulástól (aki elég mókásan nézett ki). Telenyomta a mikubácsi kezét cukorkával és még puszit is adott neki:)
Asszem több télapót nem várunk, így már a Jézuskára koncentrálhatunk:)



Anna és Sára

Előkerült az emeleten lévő reanimatios baba, így a gyerekek - az egyik mentőtiszt bácsi segítségével - megtanulhatták, hogy hogyan kell újraéleszteni. :D

Itt épp Anna reanimál Bálinttal:)

2008. december 5., péntek

108.

Ma délelőtt Mikulásünnepségen voltunk. A helyi Babamama klub szervezte. Sajnos rég voltunk klubozni, merugye volt egy-két problémánk, de talán már helyrerázódunk, és mostantól újból járhatunk nagy-nagy örömünkre az ismerős babákhoz és mamákhoz:)
Anna nagyon élvezte a sok gyerek jelenlétét, nem győzte őket cirógatni és puszilgatni, főleg a kisebbeket.
A helyi művészeti iskola növendékei, valamint az egyik óvoda ovisai szolgáltatták a zenét és a énekes-játékos-táncos műsort. Az utóbbi alatt már a mi kis csemetéink is csatlakozhattak a nagyobb gyerekekhez.
Jól éreztük magunkat, nem bántuk meg, hogy elmentünk. Anna egy picit sem félt a Mikulástól, sőt! Bátran beleült az ölébe, alig lehetett onnan elcsalogatni:) Szajóvót:)

Az ovisok műsora közben

Amikor már beálltak a kicsik is a táncba...

Anna a Mikulás ölében:)

2008. december 4., csütörtök

107.

A minap elmentünk hármacskán egy kicsit vásárolgatni, hisz nyakunkon a karácsony.
Az idén sem kell sokkal kevesebb ajándékot beszereznünk, mit tavaly, és idén sem okoz kevesebb fejtörést a dolog, hogy kinek mit is kéne.
Az egyik boltban Anna kinézett egy nagyobbacska lovacskát (volt ott majom, maci, nyuszi, minden, de neki akkor is a lovacska kellett), amit lelkesen végigcipelt az egész üzleten. Megmosolyogtató volt a látvány, ahogy az én törpém egy ilyen nagy állattal a kezében rohangál. :)
Úgy döntöttünk apával, hogy megkapja tőlünk (vagyis izé... a Mikulástól) a lovacskát. Azóta ő nagy kincs, megy vele a játszás, és mást se hallgatunk egész nap, minthogy: "gyíígyíígyíí!" :D


2008. december 1., hétfő

106.

Annácskám ma megkapta első igazi ágyikóját:)
Anyum lepett meg vele minket (vagyis az volt meglepetés, hogy ő szeretné venni neki mikulásra és karira), úgyhogy nagy volt az öröm.
Anna először pityergett, amikor a kiságy kikerült a szobából, de aztán megbékélt látva, hogy kap egy új, szépséges ágyikót. Rögtön birtokba is vette, aztán a délutáni alvásnál már jól ki is próbálta.
Így néz ki az ágy gyerekkel és gyerek nélkül:




Aztán majd alakul a szoba jövő nyáron, akkorra tervezünk egy kis festést. Majd lesz szép falvédője is, meg minden:)