138.

Csak röviden:
- Anna köszöni jól van, nem betegeskedünk:)
- még mindig nem megy a bilizés, bár azt nem is csodálom, hiszen a wc-t használja a kisasszony:) Ráül, trónol rajta, kitörli magát és annyi. Még mindig nem produkált bele semmit és én még mindig türelmesen várom, hogy végre sikerüljön a dolog:)
- szoktatjuk Babót az egyedül evésre. Egész jól megy már a produkció, a levessel még akadnak gondok, de ugye nem lehet egyik napról a másikra profin enni. A lényeg, hogy Anna nagyon lelkes, már szinte nem is hagyja, hogy én etessem, ő akar enni egyedül.
- Annyira jó, hogy a szomszédba át tudunk ugrani néha egy kis csevejre:) Anna is imádja a csajokat, mi meg Marcsuval jól megbeszéljük a világ dolgait, együtt főzünk, sütünk, nagyon jól szórakozunk:)
Képek rég készültek, mert Annácska folyamatosan fényképezni akar, de ha őt fotóznánk, akkor kiveri a balhét:) De nem adom fel, minden nap bepróbálkozok.

136.

Nos, talán van egy kis időm, hogy pötyögjek ide valamit.
Köszönjük szépen, jól vagyunk. Nálam van egy kisebb idegbaj, amit most még nem szeretnék ide leírni, majd meglátjuk, hogy mi lesz a dologból. A pozitív energiákat gyűjtöm, szal ha van fölös, akkor jöhet, köszipuszi:)
Annám jól van, lassan az étvágya is visszajön, ahogy a lenti kép is mutatja:) Annyi a baj vele, hogy nagyon ráállt a nasikra, a normális kajákból nagyon keveset eszik csak. Kukorica (nem pattogatott, hanem csemege, konzerv) jöhet bármikor, meg tic-tac, vagy egyéb cukormentes mentolos cukorka (másmilyent nem is kap), savanyúság, bármilyen zöldség nyersen (uborka, paprika, paradicsom). Érdekes módon az édességet annyira nem szereti (pl. sütike, lekvárka, ilyesmik).


Kapja a cebiont (najó, akkor kapja, amikor eszembe jut, mert bevallom, néha kimarad, mert elfelejtem a nagy pörgésben), én is iszogatok, mert ugye ártani nem árt.
Várjuk a tavaszt. Jelenleg is jó idő van, de mivel az elmúlt napokban iszonyatos mennyiségű csapadék esett, így térdig járunk a sárban. Mire meg felszárad, addigra újból nyálkásra fordul az idő. Még ezt a hónapot kibírjuk, de márciusban számítunk a jó időre!

133.

Annának tüszős mandulagyulladása van. :(
Elvittük ma délután a doktor néninkhez, mert
- láza volt,
- nincs étvágya,
- fájlalja a torkát,
- nagyon nyugtalan, nyűgös.
Kaptunk egy halom receptet, úgyhogy reméljük a gyors gyógyulást.
Délután felszökött a láza, kapott egy nurofent, aztán kapott később egy adagot a zinat szuszpenzióból. Kis idő múlva már nem volt annyira nyűgös, lement a láza is. Estére pedig úgy nézett ki, mintha nem is lenne semmi baja. Még a vacsi is úgyahogy ment. Igaz, hogy a zinat lityut baromira ki akarta köpni, de erőszakos anya voltam, és nem hagytam, de jobban is lett tőle.
Ezek a képek este készültek róla. Bohóckodott apa pólójában, és felhúzta azt a nyári kalapkát, ami egész nyáron egyszer sem volt a fején:)
Cumikirálynőm:) (jóvan, tudom,hogy le kéne szoknia róla, de olyan zizi nélküle, főleg most, hogy beteg).

Olyan cuki volt a doktornéninél:) Az egész vizsgálat úgy zajlott, hogy Anna üvöltött, a doktor néni pedig közben faggatta. A sírás ellenére szépen válaszolgatott is a feltett kérdésekre.
Amikor elkezdődött a vizsgálat, kb. 10 mp múlva Annám fennhangon elkezdte mondogatni, hogy: "kész, kész, kész!!!":) Úgy kacagtunk:) Majd megkérdezte tőle, hogy ki tette a bibit a szájába. Na mi volt a válasz? Hát az, hogy: "ajaaa!" :D Nakössz kislányom:)
***
Ezeket pedig ma este alkottam, miután elaludt a kisbabám...

130.

Tegnap nagy ünnep volt nálunk: Dédink betöltötte a 87. életévét. Jól bírja a véncsaj:D
Ennek örömére ma délelőtt csináltam neki egy fini tiramisu tortát, nem szerettem volna, ha ez a szép ünnep úgy eltelik, hogy meg sem állunk egy pillanatra sem örülni neki. Nagyon szép kor, tele munkával, fáradozással, én ha csak a felét megkapom a sorstól, már boldog leszek.
Négyesben ünnepeltünk, igaz a dédi várta a másik unokáját is haza, de szerintem ő úgy elfelejtette a nagyanyja születésnapját, mint a pinty. Szégyellje magát!
Node a lényeg, hogy mi vele voltunk:)

dédi a tortájával

dédi és a dédunoka

a művem (Tiramisu torta).

Azért idebiggyesztem a recit is, hátha valaki megkívánta:)

TIRAMISU TORTA:

Hozzávalók:

• 2 db egész tojás
• 15 dkg kristálycukor
• 25 dkg natúr vajkrém (tökéletesen jó a tescos natúr vajkrém, Ráma nem jó hozzá)
• 4 dl habtejszín
• 1 dl tej
• 3 teáskanál zselatin (de felhasználható az egész tasak Horváth Rozi étkezési zselatin is, tartósabb lesz a krém állaga)
• 2 cs. babapiskóta
• 6 adag feketekávé
• 1 db rum aroma

Elkészítése:
A tojásokat és a cukrot habosra keverjük. Hozzáadjuk a vajkrémet azzal is habosra keverjük. Utána beletesszük a tejszínt tovább keverjük, amíg a tejszín habosodni nem kezd. Ízesítésnek teszünk bele egy kicsi rum aromát is. Az 1 dl tejben felfőzött zselatint - ha már egy kicsit hűlt (és sűrűsödött) - belekeverjük a krémbe.
A kávéba beletesszük a maradék rum aromát, és a babapiskótát megfogatjuk benne. Csatos tortaformába tesszük. 1 sor krém, 1 sor babapiskóta, 1 sor krém, megint kávéba forgatott babapiskóta és krém.
A tetejét megszórjuk kakaóporral. Egy éjszakára hűtőbe tesszük. Másnap le lehet róla szedni a tortaforma oldalát, szépen összeáll, és isteni finom.

100.

Az utóbbi időben nagy hangsúlyt fektetünk az egyedül evésre. Elég nagy már ehhez Annácska. Már nem játék az evés (vagyis inkább nem mindig). Rájöttem, hogy a sok napközbeni nasi sokat ront a rendes étkezések minőségén. Szóval, ha nem annyira éhes, akkor bohóckodás van evés közben. Az új taktika: "kiéheztetni" a gyereket. Megvan az 5 fő étkezés, utána kicsi nasi, aztán a következő hamizásig nem kap enni. Muszáj, mert különben az egész nap a rágcsáról szól, aztán amikor tényleg enni kéne, valahogy nincs kedve.

Így eszik ő:)