161.

Ma lettem 29 éves. Basszus, jövőre 30. Elsehiszem, hogy öregszem:)

140.

Minden nap gondolok Rá. Ő már kis angyalkaként vigyáz ránk. Bízom benne, hogy hamarosan újra részese lehetek annak a csodának, amire nagyon készültünk. Most lenne 10 hetes és pár napos, de sajnos már nincs velem... Fáj...


Egyébként jól vagyunk köszi (a lelki fájdalmamat leszámítva). Anna hálistennek nem beteg, engem is csak kerülget a megfázás, de próbálom távol tartani magamtól.
Hétvégén feltöltődés volt, itt voltak a hugiék. Anna nagyon várta őket és persze mi is:) Volt nagy játszás. Már szépen mondja a keresztapjának, hogy Ba-a (szal Barna) :D, és szegény hugit néninek hívja:D csúcs ez a kiscsaj:)
Elkezdett beszélni Annácska. Egy pár szó a szótárából, amiket már mond:
pejsze (persze), pipiki (Pimpinkin- Csicsi nyuszija, tudjátok?:D), fapicsa (télleg így mondja, amúgy fapipa, ami az ipafai papnak van:D), híz (víz), inni, kaka, pisi, és még sorolhatnám...
Néhány keresztnév, amiket használ:
Baa = Barna
Dója = Dóra (azazén:D)
Bibi = Tibi
Csucsu = Marcsu
Fufa = Orsi (?!) :D
Kiki = Viki
Kéka = Réka

A minap szép csurit készítettem neki, tetszett magának meg minden, de aztán amikor le akartam fotózni, ilyen feje lett hírtelen:



Kicsit hiszti na:) Ezért nem tudok mostanában jó képeket prezentálni. Ezvan:)

136.

Nos, talán van egy kis időm, hogy pötyögjek ide valamit.
Köszönjük szépen, jól vagyunk. Nálam van egy kisebb idegbaj, amit most még nem szeretnék ide leírni, majd meglátjuk, hogy mi lesz a dologból. A pozitív energiákat gyűjtöm, szal ha van fölös, akkor jöhet, köszipuszi:)
Annám jól van, lassan az étvágya is visszajön, ahogy a lenti kép is mutatja:) Annyi a baj vele, hogy nagyon ráállt a nasikra, a normális kajákból nagyon keveset eszik csak. Kukorica (nem pattogatott, hanem csemege, konzerv) jöhet bármikor, meg tic-tac, vagy egyéb cukormentes mentolos cukorka (másmilyent nem is kap), savanyúság, bármilyen zöldség nyersen (uborka, paprika, paradicsom). Érdekes módon az édességet annyira nem szereti (pl. sütike, lekvárka, ilyesmik).


Kapja a cebiont (najó, akkor kapja, amikor eszembe jut, mert bevallom, néha kimarad, mert elfelejtem a nagy pörgésben), én is iszogatok, mert ugye ártani nem árt.
Várjuk a tavaszt. Jelenleg is jó idő van, de mivel az elmúlt napokban iszonyatos mennyiségű csapadék esett, így térdig járunk a sárban. Mire meg felszárad, addigra újból nyálkásra fordul az idő. Még ezt a hónapot kibírjuk, de márciusban számítunk a jó időre!

132.

Csak röviden, hogymiújság...
- Anna ma nagyon sokat rohangált csupi senékkel, félek, hogy megfázik, ha pelusozni akarom, akkor elszalad, jó messzire,
- délután 3/4 órát aludt csak (a megszokott 2 helyett),
- este elaludt villámgyorsan,
- majd felébredt ismét 3/4 óra múlva, lázasan, sírósan, kapott kúpot, most alszik,
- ezerrel dolgoznak Marcsuék a szemben lévő házikójukon, talán jövő héten be is költöznek... ennek nagyon örülünk, lesz pesztonkánk, Anna nagyon imádja a két csajszit (Vikit és Orsit), és persze nekem is lesz végre egy olyan barátném, aki nem több tízszáz km-re lakik tőlünk, hanem jó közel.
- minden szabad pillanatomban (amikor épp nem suvickolok valamit) alátétezek, íme a mai két munkám (szalvétából):


- tervezzük, hogy ellátogatunk Szilvikémékhez végre, csak ugye nehéz összeegyeztetni, hogy mint a 4 puja egészséges legyen (beteg gyereket nem viszünk ugye kisbabás társaságba),
Holnap megyünk anyumékhoz végre, már két hete nem voltunk náluk, hiányoznak. Naés persze Ágnesnapot is kell ülnünk, és anyumat felköszönteni jól:)

jah, és a nap fénypontja volt, hogy Anna feldugott az orrába egy jókora (1,5 cm hosszú és kb. 0,5 cm széles) papírdarabot. Első ránézésre azt hittem, hogy cicakaka, de mivel zsepivel nem tudtam kipiszkálni és szemmel láthatóan nagyon idegesítette, így "nekiestem" szemöldökcsipesszel. Amikor kiszedtem, akkor láttam csak, hogy nem cicakaka volt, hanem papírdarab. Csak tudnám mikor dugdosta az orrába...

113.

Csak röviden, mert fáradt vagyok, húz az ágy:
- Annát elvittük a szemészetre, vettek le tenyésztést, írtak fel szemcseppet, holnap megyünk délelőtt a gyerekorvoshoz, majd meglátjuk, mit mond. Szörcsög az orra, viszket a szeme, szegénykém alig tudott elaludni.
- Megvolt a 6 hetes kontroll (hihetetlen, hogy az éven már a második ilyenem volt). Hálistennek minden rendben:)) Igaz, hogy a doktorbácsi még csak meg sem vizsgált (mondjuk nem bántam annyira), csak a hasamat nyomkodta meg kívülről, és az ultrahangot is én követeltem ki, de ez utóbbi megerősítette a dokimat, hogy télleg nincs a petefészkemnél most semmi kóros:) Szal boldogságosság:) Asszem elkezdjük azt a bizonyos projektet:D

105.

Ma délután 4-kor a 10 éves érettségi találkozómra megyek. Egész délután egyedül lesz Anna az apájával, anyumék ígérték magukat, de még nem 100%, hogy jönnek. Tehát, ha nem jönnek, akkor apának fel lesz adva a lecke... még egyszer sem volt nélkülem ennyit a gyerekkel, egyedül uzsi, vacsi, pancsi. Igaz lehet, hogy pancsira hazaérek, majdmeglássuk. :)
Remélem jól ellesznek.

103.

Fürdőszobai bulik...
Mostanában annyit bénázok a fürdőszobában, hogy csuda.
Kb. két hete volt, hogy rázuhantam a fürdőszobában a kádra (a pár hetes varrásra a hasamon). Hát nem volt túl kellemes, be is ződült rendesen a heg mellett jobbra. Merugye be kellett hajolnom a kádba, hogy megmossam az én kiscsajomat. Mivel a kisasszony totál uszodát csinált a fürdőszobából, megcsúsztam és ráestem hassal teljes súlyommal (ami ugye nem pehelysúly) a kád szélére. Féltem, hogy nehogy szétnyíljon a seb, de hálistennek nem lett ilyen következménye a zuhanásnak.
Tegnap majdnem ugyanez az attrakció zajlott le, de nem fürcsi közben, hanem napközben. Behajoltam a kádba - úgyláccik ez a produkció nálam akár végzetes is lehet - megcsúsztam újfent, jobb kezemmel tompítottam az esést, a bal kezem viszont maradt a magasban a mosdókagyló szélénél. Na, így nem a hasam sérült, hanem a bal vállam. Kificamodott, vagy megrándult, nem tudom, mert én orvoshoz nem megyek. Nem színesedett el, nem duzzadt meg, csak piszkosul fájik. :S Namindegy, kenem, majdelmúlik.
Most pedig a képek az esti pancsikolásról:

Anna és a kedvenc locsolókupája:)

pihi:)

Természetesen a babáit is meg kell fürdetni:) így szereti a drágám:)

váááá, vagy valami hasonló:)

98.

Minden délután megy a hiszti.
Kivételesen nem Annám csinálja a műsort, hanem én. Ugyanis minden nap délután esedékes a szurim beadása. Nem vagyok ápolónő, meg ilyesmi, mégis én adom be magamnak a szükséges injekciót. Clexane-t kell adnom magamnak, ami a trombózis megelőzésére szolgáló szer. Érdekes módon azt írják, hogy 10 napnál tovább nem adható, nekem mégis 1 hónapig kell a bőröm alá szurkálnom ezt a fájdalmas valamit. Fáj, nemcsak szúráskor, hanem utána is, de piszkosul. Két hete kapom és még több mint ennyi van hátra. Nemszeretem, de muszáj. :(

97.

Mostanában nagyon sokat gondolok Annánk leendő kis testvérére.
Azok az anyukák, akikkel már több, mint két éve együtt vártuk az első gyermeket, már vagy babáznak a kistesóval, vagy most töltik a legszebb 9 hónap valamelyikét. Én is erre vágyom, de sajnos a 6 hetes kontrollig nem vagyok nyugodt. Hiába maradt meg a bal petefészkem 2/3 része, még így is félek, hogy 6 hét alatt újból kialakul valami elváltozás rajta. Node igyekszem nem erre összpontosítani, hiszen tudom, hogy ez nem épp a legjobb hozzáállás.

Amikre mostanában készülünk:
1. Egyedül evés. Készítem Annát az ovira (igaz, még egy év van addig), hogy majd egyedül is tudjon szépen hamizni. Már egyszer-kétszer nagyon jól sikerült az egyedül evés, de azért inkább az az általános, hogy kézzellábbal a legjobb enni. :) Szal gyakorlunk.
2. Anna hamarosan kiköltözik a rácsos ágyból. Nyáron szerettük volna a külön szobát (amit reméljük meg is kap), és az új ágyat, de az ágyhoz jobb, ha már most hozzászokik. Egyébként pedig félek, hogy széjjelveri a kiságyat, mert aludni nem szívesen megy már bele, ha bele is mászik, akkor előszeretettel rázza a rácsot, ugrál benne, én viszont inkább félretenném a kistesónak.

Mivel mostanában nem készül túl sok új kép Annáról, így előszedem a régebbi fotókat.
Ezeken a képeken életem leszebb időszakában jártam. Imádtam, és erre vágyom újra...

Itt kb. 33 hetes kismami vagyok, a hugimmal végeztünk pocakméret-összehasonlítást (ő nem volt állapotos). :)

Ez a kép pedig 2006. 10. 11.-én készült, 10 nappal Anna születése előtt. Hatalmas dinnyepocakom volt, de nem hátráltatott semmiben. Simán ment a felmosás térden csúszva:)

93.

Nagyon szépen köszönöm a drukkot...
Sikerült a műtét, a petefészkem megmaradt.:)) Szal van a bal oldalon még egy 2/3 petefészkem, ami remélem elég ügyes lesz ahhoz, hogy megfoganjon a kistesó hamarosan:)
Olyanboldogvagyok:)
Egyébként a kórházban töltött napok nem voltak túl vészesek. Valahogy a pocakom se fáj annyira, mint a nyári műtét után. Fel vagyok töltődve, tele vagyok energiával. Fogytam 2 kg-ot:) Ójeh:)
Szal ha vége a 6 hét türelmi időnek, asszem belecsapunk a lecsóba:)))

Jah, Annám olyan édi volt. A hétvégén megismert egy kismamit, akinek még picike (22. hetes) a pocaklakója. Babó tudta, hogy ott van a baba a pocakban. Hazajöttem, és mondtam neki, hogy most anya pocakját nem szabad bántani, mert az fájni fog anyának. Erre megpuszilta, rámutatott, és mondta, hogy: "baba":) Annyira drága volt:) Remélem hamarosan tényleg baba költözik oda:)

92.

Ma megyek, remélem egy hétig nem jövök.
Szorítsatok, hogy megmaradjon a petefészkem. Kistesót szeretnénk!
Köszipuszi:)

87.

Egyébként műtét elhalasztva egy héttel, jövőhéten kedden megyek, akkor talán már bent is maradok.
Jobb lett volna túlesni rajta, de ez van. Még egy hét izgalom.

85.

Eljött az idő.
Mintha nem is most történne mindez, hanem 3 hónappal ezelőtt. (Majdnem) ugyanazt élem át, mint akkor, csak a helyszín változik és most nagyobb a tét.
Szal holnap irány Debrecen, a Nőgyógyászati Klinika Onkológiai Tanszéke. Befekszem (előre láthatóan 1 hétre). Szerintem kedden műtenek, holnap biztos csak ultrahang és vérvétel lesz. Ha több vizsgálatra is szükség van, akkor szerdán lesz az operáció napja.
Nagyon fog hiányozni a kislányom és a férjem. Anna - mintha érezte volna, hogy holnap este már nem én altatom - nagyon odabújt hozzám az esti elalváskor. Még a könnyem is kicsordult. Imádom. Ha nem adatik meg, hogy legyen testvére, azt iszonyatosan sajnálni fogom, de az égiek akkor is csodát tettek velünk, mert Ő van nekünk. Érte élünk.
Szóval, éljen a pozitív gondolkodás, nem lesz semmi baj, 6 hét és indulhat a kistesóprojekt! Ezért imádkozom.

80.

Ma voltam dokinál (nem az enyimél, mert ő nem volt épp bent, hanem egy másiknál). Megijesztett.
Azt mondta, hogy akinek ennyi baj van a petefészkével, annak általában ki szokták kapni.
De én ezt nem akarom! Nem akarok 28 évesen petefészek nélkül maradni. Vigyáznom kell arra az egyre, ami még megvan. Kapjon még egy esélyt. Ha kiveszik hogy lesz Annának kistesója?
Félek.