11.

Az elmúlt éjszaka igencsak hosszúra sikeredett, hála Babó bedugult orrának.

9-kor elaludt simán, úgy ahogy a nagykönyvben meg van írva, egyedül, ügyesen. De 10-kor már fenn is volt, persze a tatony miatt. Nem szelet az orra szegénykémnek.

Ekkor mondom apának, hogy najó, akkor orrszívózunk. Ezen elhatározásomat tett követte, nekiálltam megkeresni az orrszívót. Végülis megtaláltam, kivéve azt a részét, amit a pici orrához kell tenni, hogy a szippantás megtörténhessen. Emlékeztem én, hogy valahol mintha láttam volna, de hogy hol, azt már nem tudtam megmondani. Tehát jött a fél órás keresgélés, miközben a drága kislányom szemémből a maradék álom is kiröppent. Fél óra kutakodás után megtaláltam a keresett szerkezetelemet, majd jött az a része a dolognak, amit sem a gyerekem, sem én nem kedvelünk: az orrszívózás. A porszívóval még nem lett volna baj, szoktunk mi együtt porszívózni, de mihelyst az orrához tettem az orrszívót, azonnal őrült sírásba kezdett, amit igencsak megértek. De muszáj volt. Ezt megcsináltunk 3-szor még az éjszaka, a legutolsót kb. fél 2 körül. Addig pörgés volt, sírás, nemakarokelaludni hiszti. De végülis sikerült. 2-kor már aludtunk is. Negyed 8-ig.

Ma még nem volt szívózás. Az uram vett a gyógynövényboltban egy Baby Luff nevű balzsamot, amit a kicsi mellkasára és hátára kell kenni. Eukaliptuszt és egyéb jóságos dolgokat tartalmaz. Lehet, hogy ennek, vagy az éjszakai kevés alvásnak köszönhetően aludt el délben 2 perc alatt.

Úgy látom, hogy a pénteki babamama klub látogatás kudarcba fullad, ha nem gyógyul meg addig.