176.

Kicsit elmaradtam az írással, pedig történtek dolgok. De talán épp azért nem írtam, hogy nehogy valamit elkiabáljak, vagy ilyesmi. Örülni is csak visszafogottan örültem.

Áprilisban az én egyetlen hugicámnak bekötték a fejét. 17-én volt az esküvő, ahová én már mint "kisbálna" mentem, 34 hetes kismamaként. :) Jóvolt:)

Ekkora volt a pocak:

Aztán májusban végig készenlétben álltunk, mert úgy tűnt, hogy az én drágám talán hamarabb érkezik, ehhez képest jól kihúztuk egészen 25-ig, amikoris tervezett császármetszéssel született meg drága kisfiúnk, Milán. 3950 gramm és 53 cm volt a nagylegény, azóta pedig csak nő és nő. :)

Egyetlen virágszálam is növöget, egyemaszívét. Kis ovisom már hatalmas, 22 kg. Olyan nagy, hogy a termete alapján már simán kezdhetné az sulit. Meg is lepődnek sokan, akik ritkán látják, hogy milyen magas csajszi. De még ugye 4 éves sincs.
Mi pedig jól vagyunk apával, jövő héten ünnepeljük a 8. házassági évfordulónkat. Megy az idő rendesen:))
Majd folytköv. remélem hamarosan. :)