169.

A hétvége azért nem volt zökkenőmentes...

Csak egy kérdés:
Szerintetek ki az agresszív?
- a 2,5 éves kislány, aki meghúzza egy másik (tőle idősebb) kislány haját, mert az nem figyel rá (hanem csak rohangál, mint egy tébolyult),
- vagy az az "apa", aki ezért a másik (2,5 éves) gyerekét szabályosan megrángatja és fenyegeti különböző dolgokkal, ha ezt még egyszer elköveti (ja és mellesleg rendőrről van szó).

Hm? Szerintetek?
Ma én ölni tudtam volna:S

168.

Vasárnap (azaz ma) búcsú volt nálunk.
Már régóta szerettem volna Imre papóékat meghívni ebédre, de mivel eddig nem nagyon akadt rá megfelelő alkalom, így kihasználtam, hogy most itt vannak a szomszédban (ugyanis a szomszéd ház nekik csak nyaralóként funkcionál), és áthívtam őket ebédre.
Tiszta szerencse, hogy anyum itt volt, így nagy segítségemre volt az ebéd előkészítésében és elkészítésében.
Miután a nagyja munka megvolt, kiscsaládom elhúzott a búcsúba és a templomba, én maradtam a maradék munkára (úgymint terítés, összepakolás, stb.).

aztán hazarétek:

Annám kapott (többek között) fini nyakláncot:)

Kicsit később megérkeztek a vendégek (szám szerint 4-en), így összesen 10-en voltunk. A kaja nagyon jól sikerült, a szokásos vasárnapi ebédet főztük, annyi kivétellel, hogy nem rántott husi, hanem sült husi volt a harmadik fogás.
Anyum még segített (nem is keveset) a romok eltakarításában.
Nekem van a világon a legaranyosabb anyukám!

167.

Egy kis hétvégi beszámoló:
Szombaton esküvőre voltunk hivatalosak. A délutáni alvás kissé elhúzódott (ahogy mostanában mindig), így 4 körül sikerült csak elindulnunk. Na jó, amúgy se sokkal hamarabb indultunk volna.
Annámra az újonnan vásárolt szép ruciját adtam rá, nagyon szépséges volt benne (legalábbis szerintem). :)
Most pedig beszéljenek a képek:

Életem két nagy szerelme a hivatalba menet:

Annám az újdonsült szerelmével, Petivel:)

A lagzin sikerült egy pocsolyának Annám elé ugrania, szóval volt zoknicsere is (még szerencse, hogy vittem váltást) :D

Aztán amikor már fáradás volt a köbön, beficcent a képbe egy kis hiszti is...

azért volt egy kis táncbemutató - ez a főpróba volt, lemeóztam, jól ment neki:)

aztán amikor már élesben ment a tánci Petivel:) (mással nem is nagyon volt hajlandó táncizni a lánykám) :D

Anna este fél 10-ig maradhatott, akkor láttuk már elég fáradtnak ahhoz, hogy hazavigyük. Anyum már várt rá, miután "lepasszoltuk", szépen megfürdette és elaltatta. Nem volt nehéz dolga. :)
Mi apával visszamentünk még a mulatságba, hajnal 2-ig tánciztunk és ettünk, aztán indultunk haza, hiszen vasárnap még egy elég mozgalmas (főzőcskézős) nap várt ránk...

166.

Szombat délelőtt (kb. fél 9-kor) fogtuk magunkat és elkocsikáztunk Esztergomba a lentebb említett pancsikázó helyre. Kb. 10-15-ig voltunk ott. Ezalatt Anna konkrétan végig vízben volt, kivéve délben egy kb. fél órát, míg kajáltunk. Egyik medencéből mentünk a másikba, nem volt egy perc megállás sem.
Ami igazán meglepett - ahhoz képest, hogy még nem voltunk ilyen "nagy vízben" pancsikolni -, hogy egyáltalán nem félt Annácskám egyáltalán a medencékben lévő sok víztől, a kismedencét simán bírta, és a nagyobb medencékbe is jött velünk, nem volt sipítozás, meg hisztériázás, hogy fél. Kapaszkodott a nyakunkba vagy a békáján ücsörgött és fülig ért a szája:) Olyan kis ügyes volt:)
Íme az ott készült képek első része:

a gyerekmedencénél fintorog a drágám:)

anyával a vízben

ilyen, amikor nem akarja, hogy fényképezzük...

és ilyen, amikor nem bánja:D

Anna és a békája:)

165.

Előszöris:

Kevinbabának nagyon BOLDOGSÁGOS 2. SZÜLETÉSNAPOT kívánunk nagy-nagy szeretettel!!!:)
Happy Birthday Comments
Myspace Comments


Ma este érkeztünk haza Ürömről:)
Nagyon mozgalmas 3 nap van mögöttünk, cseppet sem unatkoztunk. Már ránk fért egy kis nyüzsi:)
Szóval péntek ebéd után indultunk, kb. 4, fél5 körül értünk hugiékhoz. Hála a megyeri hídnak, kikerültünk a péntek délutáni állítólagos dugót (szerencsére nem túl gyakran van benne részünk:D).
Aznapra már igazából semmi extrát nem terveztünk, de azért este 8 körül kimentünk Üröm központjába, ahol (asszem) a nyári fesztivált tartották. Belehallgattunk a Csík zenekar koncertjébe (imádatos volt!), ettünk fini kürtös kalácsot, a fiúk sörözgettek, Anna pedig lufizott:) Nem voltunk ott sokáig, mert eléggé lehűlt a levegő és a kisasszony is elfáradt, de ettől függetlenül jól szórakoztunk.

nyuszi ül a fűben:)

bámészkodás

a fiúk:)

164.

Íme egy játszósvideó a lánykámról:


- Click here for more free videos

Amúgy meg holnap utazunk a hugiékhoz Ürömre, nagyon várjuk már:) Ebéd után indulunk, hogy Annácskám tudjon szépen alukálni egy nagyot a kocsiban (lesz rá majdnem 3 órája).
Szombaton egy kis kirándulást tervezünk ide , pancsizás lesz a köbön:) Ha esik, ha fúj, akkor is megyünk:)
Az odafelé út izgis lesz, mert még sosem mentünk a Megyeri híd felé, úgyhogy majd navigálhatok az uramnak:) Megjegyzem, pocsék navigátor vagyok, legutóbb is tök határozott voltam és jól elkavarodtunk:D Na mindegy, majdcsak odaérünk valahogy:))

Majd jövőhéten jövök a képes beszámolóval:)

163.

Anna pisil, egyedül:)
TEgnap este videóztuk a kiscsajt egy kicsit. Íme az első részlet:


- Click here for the funniest movie of the week

Egyébként a videó szuper minőségű, ha a tv-re dugjuk a kamerát és úgy nézzük vissza. Bárhogy próbálom a sz.gépre rátenni, ilyen homályos lesz. Nemtom hogy lehetne jobb minőségűre készíteni. Na mindegy, a lényeg látszik és hallatszik:)

162.

Még élünk.
Az utóbbi egy-két hétben igazából semmi extra nem történt, fényképek se nagyon készültek, mert az egész napunk egy nagy rohanás.
Reggel ébredünk 7-8 között, 9-kor reggeli (addig én főzök ezerrel), és 10 körül - mire megfőztem és elmosogattam magam után - rohanunk is kifelé (kivéve ha esik az eső). Már javában megy a déli harangszó, mikor beesünk, és 1 óra is elmúlik, mire Annám végre elcsucsul. Aztán lenne talán egy kis időm ide irogatni, de kedvem nem sok van hozzá (meg igazából nincs is mit), úgyhogy játszok és beszélgetünk a drága csajaimmal. :)
Aztán 3 körül ébredés, gyors uzsi és 4-kor uzsgyi kifelé egészen fél 8-8-ig. Aztán már a vacsi és társai következnek egészen este 10-ig, amikoris Annám végre ágyba kerül.
Nem bánom, hogy majdnem minden napunk egyforma. Imádom ezt az időszakot és elkeserít, hogy az én kis drágaságom szeptembertől óvodába megy. Elkeserít de ezzel együtt örülök is neki, mert látom rajta, hogy már nagyon vágyik más gyerekek társaságára. Biztos vagyok benne, hogy imádni fog oviba járni:)
Ésmég egykét mondat:
- jövőhéten végre elutazunk a fővárosba egy kicsit kikapcsolódni a hugiékhoz. Már nagyon várjuk:) (ott tuti készítünk pár új fényképet).
- lelkiekben készülődünk a kéró festésére (egy hónap múlva lesz esedékes), és végre Annám külön szobába kerül. Igyekszem majd barátságosan kidekorálni a kis birodalmát, bár még az ötletgyűjtés elején tartok.
- 1 hónap múlva pedig ismét megyünk pöstre, akkor lagziba - természetesen ottalvósba.
Szóval ezek vannak.
Azérmán olyan jó, hogy nyár van:)