134.

Ma délután visszavittük Annát a gyerekorvoshoz, kontrollra. Egész délelőtt készítettem lelkileg, hogy a doktor néni meg fogja vizsgálni, hogy majd megnézi a torkát, megnyomigálja a hasát. Meg is lett az eredménye, nem sírt úgy, mint hétfőn. Büszke voltam rá:) Annyira bátor volt, hogy alig tudtuk kicsalogatni a rendelőből. :)
Az esti elalvás is azt bizonyította, hogy meggyógyult a drágám... kb. fél 11 lehetett, mire ki tudtam jönni mellőle. 3/4 órán keresztül hallgattam úgy percenként, hogy: "Szia Aja" :D Egy ideig mókás volt a dolog, később viszont már bosszantott. Néha olyan, mintha csakis azért csinálná a fesztivált, hogy idegesítsen, pedig biztosan nem azért teszi.
Íme néhány pancsi utáni aktfotó a kis bosziról:D

itt tévét néz (kb. fél pillanatig tartott a dolog) :)

itt pedig kértem, hogy mosolyogjon... ez lett belőle:D

Egyébként már az étvágya is sokkal jobb, mint az elmúlt napokban. Kapja a cebion cseppet, még jó darabig adom is neki. Jó lenne most egy jó ideig, ha betegség nélküli állapotában rosszalkodna. :)

133.

Annának tüszős mandulagyulladása van. :(
Elvittük ma délután a doktor néninkhez, mert
- láza volt,
- nincs étvágya,
- fájlalja a torkát,
- nagyon nyugtalan, nyűgös.
Kaptunk egy halom receptet, úgyhogy reméljük a gyors gyógyulást.
Délután felszökött a láza, kapott egy nurofent, aztán kapott később egy adagot a zinat szuszpenzióból. Kis idő múlva már nem volt annyira nyűgös, lement a láza is. Estére pedig úgy nézett ki, mintha nem is lenne semmi baja. Még a vacsi is úgyahogy ment. Igaz, hogy a zinat lityut baromira ki akarta köpni, de erőszakos anya voltam, és nem hagytam, de jobban is lett tőle.
Ezek a képek este készültek róla. Bohóckodott apa pólójában, és felhúzta azt a nyári kalapkát, ami egész nyáron egyszer sem volt a fején:)
Cumikirálynőm:) (jóvan, tudom,hogy le kéne szoknia róla, de olyan zizi nélküle, főleg most, hogy beteg).

Olyan cuki volt a doktornéninél:) Az egész vizsgálat úgy zajlott, hogy Anna üvöltött, a doktor néni pedig közben faggatta. A sírás ellenére szépen válaszolgatott is a feltett kérdésekre.
Amikor elkezdődött a vizsgálat, kb. 10 mp múlva Annám fennhangon elkezdte mondogatni, hogy: "kész, kész, kész!!!":) Úgy kacagtunk:) Majd megkérdezte tőle, hogy ki tette a bibit a szájába. Na mi volt a válasz? Hát az, hogy: "ajaaa!" :D Nakössz kislányom:)
***
Ezeket pedig ma este alkottam, miután elaludt a kisbabám...

132.

Csak röviden, hogymiújság...
- Anna ma nagyon sokat rohangált csupi senékkel, félek, hogy megfázik, ha pelusozni akarom, akkor elszalad, jó messzire,
- délután 3/4 órát aludt csak (a megszokott 2 helyett),
- este elaludt villámgyorsan,
- majd felébredt ismét 3/4 óra múlva, lázasan, sírósan, kapott kúpot, most alszik,
- ezerrel dolgoznak Marcsuék a szemben lévő házikójukon, talán jövő héten be is költöznek... ennek nagyon örülünk, lesz pesztonkánk, Anna nagyon imádja a két csajszit (Vikit és Orsit), és persze nekem is lesz végre egy olyan barátném, aki nem több tízszáz km-re lakik tőlünk, hanem jó közel.
- minden szabad pillanatomban (amikor épp nem suvickolok valamit) alátétezek, íme a mai két munkám (szalvétából):


- tervezzük, hogy ellátogatunk Szilvikémékhez végre, csak ugye nehéz összeegyeztetni, hogy mint a 4 puja egészséges legyen (beteg gyereket nem viszünk ugye kisbabás társaságba),
Holnap megyünk anyumékhoz végre, már két hete nem voltunk náluk, hiányoznak. Naés persze Ágnesnapot is kell ülnünk, és anyumat felköszönteni jól:)

jah, és a nap fénypontja volt, hogy Anna feldugott az orrába egy jókora (1,5 cm hosszú és kb. 0,5 cm széles) papírdarabot. Első ránézésre azt hittem, hogy cicakaka, de mivel zsepivel nem tudtam kipiszkálni és szemmel láthatóan nagyon idegesítette, így "nekiestem" szemöldökcsipesszel. Amikor kiszedtem, akkor láttam csak, hogy nem cicakaka volt, hanem papírdarab. Csak tudnám mikor dugdosta az orrába...

131.

Annámon mostanában eluralkodott a pelusundor. Nem tudom mi ütött belé, ugyanis a pelust nem szereti, folyamatosan leveszi, lépten-nyomon öltözködik, viszont a szobatisztaság még odébb van. Ma délelőtt is fél 8 körül levette a pelust, és kb. fél 11 körül tudtam ráimádkozni. A pelus nélküli időben nem pisilt, pedig többször is ráült a wcszűkítőre.

Ráül a wc-re. Kb. 5-ször kitörli magát, aztán újságot olvas rajta, de bele nem produkál semmit. Érdekes:)

Mostanában új kép sajna nem készült róla.

Viszont megmutatom az általam készített poháralátéteket:) Kittianyutól tanultam a technikát:) Végüis nem túl bonyolut dolog, csak az előkészítés (vagdosás, hajtogatás) tart hosszabb ideig. Örülök, mostantól orrbaszájjba alátéteket fogok gyártani (feltéve, ha lesz alapanyag).

Íme a művem:

130.

Tegnap nagy ünnep volt nálunk: Dédink betöltötte a 87. életévét. Jól bírja a véncsaj:D
Ennek örömére ma délelőtt csináltam neki egy fini tiramisu tortát, nem szerettem volna, ha ez a szép ünnep úgy eltelik, hogy meg sem állunk egy pillanatra sem örülni neki. Nagyon szép kor, tele munkával, fáradozással, én ha csak a felét megkapom a sorstól, már boldog leszek.
Négyesben ünnepeltünk, igaz a dédi várta a másik unokáját is haza, de szerintem ő úgy elfelejtette a nagyanyja születésnapját, mint a pinty. Szégyellje magát!
Node a lényeg, hogy mi vele voltunk:)

dédi a tortájával

dédi és a dédunoka

a művem (Tiramisu torta).

Azért idebiggyesztem a recit is, hátha valaki megkívánta:)

TIRAMISU TORTA:

Hozzávalók:

• 2 db egész tojás
• 15 dkg kristálycukor
• 25 dkg natúr vajkrém (tökéletesen jó a tescos natúr vajkrém, Ráma nem jó hozzá)
• 4 dl habtejszín
• 1 dl tej
• 3 teáskanál zselatin (de felhasználható az egész tasak Horváth Rozi étkezési zselatin is, tartósabb lesz a krém állaga)
• 2 cs. babapiskóta
• 6 adag feketekávé
• 1 db rum aroma

Elkészítése:
A tojásokat és a cukrot habosra keverjük. Hozzáadjuk a vajkrémet azzal is habosra keverjük. Utána beletesszük a tejszínt tovább keverjük, amíg a tejszín habosodni nem kezd. Ízesítésnek teszünk bele egy kicsi rum aromát is. Az 1 dl tejben felfőzött zselatint - ha már egy kicsit hűlt (és sűrűsödött) - belekeverjük a krémbe.
A kávéba beletesszük a maradék rum aromát, és a babapiskótát megfogatjuk benne. Csatos tortaformába tesszük. 1 sor krém, 1 sor babapiskóta, 1 sor krém, megint kávéba forgatott babapiskóta és krém.
A tetejét megszórjuk kakaóporral. Egy éjszakára hűtőbe tesszük. Másnap le lehet róla szedni a tortaforma oldalát, szépen összeáll, és isteni finom.

129.

Ma délután összeengedtük a két gyereket: dédit és Annát:) Csupán 85 év a korkülönbség köztünk, (igazából nem sokkal több, mint 2-3 év, dédi javára).
Olyan édesek voltak, dédike énekelt (jobbára tótul), Annám pedig táncizott és bohóckodott közben:)
Íme:



A videó nem túl jó minőség (mesterséges megvilágítás - ezt nem szereti a kameránk, valamint biztos jobb program is létezik már, mint amivel én teszem fel a gépre a videókat), na de azért nem nézhetetlen.
Egyébként ahhoz képest, hogy dédi mit produkált vasárnap (már majdnem bevittük a pszichiátriára, mert nem igazán volt magánál - szal elmentek otthonról), egész tiszta azóta. Ma sem volt vele túl sok gond hálistennek.
Azé nehéz két gyerekkel...

128.

Olyan érdekesen nő az én Annám hajacskája...
hátul elég hosszú már neki, de oldalt és elől nem nagyon akar nőni. Ott még olyan 2-3 cm hosszú.
Azért tegnap bepróbálkoztam egy kis csurival, nagyon tetszett magának a kisasszony:)
Alig várom, hogy megnőjön neki jól, aztán tudjam majd fonni, csatozni és miegymás:)


Ezt a képet Anna készítette rólam, ill. ha nem hajolok bele a képbe, akkor a kupleráj lett volna a kép főszereplője:)

127.

Szóval tornázunk.
Úgy néz ki a dolog, hogy tornázás előtt beugrunk általában Kristófékhoz, ott van egy kis közös játszás, aztán együtt velük indulunk tornázni. Jelenleg szánkóval közlekedünk (mivel van még hav rendesen, hála a repkedő mínuszoknak), de egy időben motorral nyomultunk (ill. nyomul Babó, én rohanok utána).
Norbi régi és újabb videóira ugribugrizunk, van kedvenc, van kevésbé kedvenc. A zsírégetést imádjuk:)
Legutóbb (szerdán) készítettem pár képet, természetesen a pujákról. Rólam nem készült kép hálistennek:)
Szal íme:

Anna és Kristóf

Annám a jó zenére táncizik az asztalon:)

Mikor elfáradt, lefoglalja magát valami nagyon izgivel: cserpálással:)

Mónianyunak nincs szüksége súlyzóra, ott van neki a kisfia:)

126.

Ma végre esett egy kis hó:)
Anna olyan lelkes volt... amint felkeltünk és mondtam neki, hogy esett a hó, kb. negyed órát csücsült az ablakban, aztán pizsire próbálta felvenni az overállját:) Édes volt:)
10 körül ki is mentünk kicsit, havat lapátoltunk, szánkóztunk egyet. Jóvolt:)
Délután is megyünk ki, 5-re megyünk tornázni.
Íme a képek:

hólapátolás közben:)

vigyoriMaris:)

örült ezerrel:)

szánkózás apával:)

Egyébként még mindig meg van fázva, szörcsög. Nem tudom, hogy mikor fog elmúlni ez a nyavaja, mert már nagyon unjuk.

125.

Anna legújabb kedvence. Most ez megy nálunk orrbaszájba, én már unom, a gyerek kevésbé:)



Azé, ritka ronda baba:)

124.

Meséket keresgélek, mert Annám egyre jobban igényli, hogy az esti elalvás előtt meséljek neki. Az iciri-piciri mesét már kívülről fújom, az mindig bejön, de jó lenne bővíteni a repertoárt.
Mesélném én neki a Piroska és a farkast, de azzal az a bajom, hogy ugye a farkas megeszi a nagymamát, és Piroskát is, aztán jön a vadász, aki kivágja a farkas hasát, kiszedi belőle őket, aztán bele a kövek és blabla. A Hófehérkében a gonosz mostoha akarja kinyírni szegény párát. Tisztára, mint egy-egy mészárlós horrorfilmben.
Asszem maradok az örökzöldeknél, mint pl.:
- Bóbita
- Gőgös Gúnár Gedeon
- Mosó Masa mosodája
- Andersen meséi - bár ezek kicsit hosszúak
- ezen az oldalon is vannak aranyos versikék, mesécskék.
Egyelőre még ott tartunk, hogy nem nagyon érdeklik a hosszabb mesék, és a mesefilmek se kötik le (néha nem bánnám, ha nem így lenne), de ugye lesz még ideje az életben tévét nézni, nem is baj, hogy nem most kezdi, hanem később. Úgy néz csak mesefilmet, ha ülök mellette, és kommentálom a sztorit, akkor figyel rá, de nem sokáig. Nem pazarékolja az idejét holmi tévénézésre:) Még.:)

123.

Olvasgattam a minap az újévi babonákról, ezt találtam:
ÚJÉVI BABONÁK
A zöméről már hallottam, de azért a cikk tudott újat mondani. Próbálom megtartani őket, pedig nem vallom magam babonásnak. De ezután a pocsék év után bármit megteszek, hogy egy kicsit jobb legyen a 2009.
A szilveszterünk apával külön zajlott: ő a munkahelyén én itthon a gyerekkel és dédivel. Nem esett túl jól, de legalább apa jól érzete magát. Este is és ma délelőtt is bementünk a mentőállomásra Babóval, egy kicsit legalább lazultunk annyi pasi közt. :)
Éjfélkor bekapcsoltam a tévét, meghallgattam a Himnuszt, aztán kimentem az erkélyre, ott meghallgattam a kis templomkánk gyönyörű harangszóját, pityeregtem egy kicsit, aztán mentem aludni.
Hiányzott a másik felem...
És most kb. így néz ki a táj, ha kinézek az ablakon: