63.

Végre nyár van. Ill. volt, mert jelen pillanatban épp csepereg az eső, dörög az ég ezerrel.
Az elmúlt másfél-két hét nyári időjárását kihasználva majdnem minden nap volt a kertben pacsálás, medencében lubickolás.
A délelőttöket Babó általában egy nagy vödör víz mellett tölti, onnan meri a vizet a kis vödrébe, locsolókannájába. Serényen locsolgatja a kertben lévő virágokat, a füvet, amik ilyen melegben meg is köszönik jóságos tettét. Az már más kérdés, hogy rossz időben is (kivéve ha esik, mertakkornem) ezen tevékenységének hódol, így két héttel ezelőtt azért voltam kicsit kétségbe esve, mert féltem, hogy kirohadnak a szép virágot. De egyefene, az udvar van értünk, nem mi vagyunk az udvarért.
Délután jön a medenceparti, ami szintén kellemes elfoglaltság. Előkészület kb. fél óra (medence ki, víz bele, gyereket leöltöztet, naptejjel beken, hagy beszívódni, aztán irány a víz), viszont a vízben töltött idő nem sok, max. negyed óra, aztán már futkorászás van, persze csupin. Imádatos ilyenkor, olyan kis tündéri, imád csupaszkodni.
Íme néhány anyuméknál készült pancsizós kép:




Már 3 hónap sincs Babó második szülinapjáig. Hihetetlen, hogy már 2 éves lesz az én kis drágám.
A műtétem óta foglalkoztat a kistesó gondolata. Asszem lassan bele mernénk vágni. Anna sokat okosodott, már szót fogad, ha kicsit erősebben rá szólok (még így sem mindig), szóval egy hangyányival már könnyebb vele. Persze még tart a pakolászós, rámolós korszak, de azért már le tudja magát kötni normális dolgokkal is (pl. a fentebb említett locsolás).
Sokat énekelünk (ő dúdol, én énekelek), mondókákat tanulunk, táncolunk, legújabb szenvedélyünk a rajzolás zsírkrétával (felügyelet mellett természetesen). Persze ez is csak kb. 10 percre köti le, de nem bánom. Majd idővel hosszabb időre is lefoglalja a képzőművészet. :) A tévé egyáltalán nem érdekli, néhány reklámot megnéz, osztkész. A rajzfilmeket általában apával mi nézzük végig.
Nem ígérem, hogy naponta fogok ide irogatni, de igyekszem. :)