66.

Legújabb szórakozás a hintapalintázás.
Tavaly ugye még Babó nem töltötte be az első életévét ilyenkor augusztusban. Akkor nagyon szeretett hintázni. Napjában többször is mentünk a játszótérre palintázni. Ezen a nyáron viszont valahogy elfelejtette, milyen jó dolog is ez, így bárhogy próbálkoztunk a hintázással, nem volt hajlandó közreműködni. Ő hintáztatta a macit, a babáját, de beleülni nem akart.
A múlt héten megtört a jég, igazából nem tudom mi történt vele, de egyszer csak ő kérte, hogy a játszin lévő hintába tegyem bele. Beletettem, de azért számítottam egy kis hisztire. Végülis nem volt cirkuszolda, szépen hagyta, hogy hintáztassam, sőt, annyira tetszett neki a dolog, hogy alig bírtam a játszótérről hazacipelni. Mindenféle indokot kitaláltam, csak hogy menjünk már, de ő maradni akart. :)
Íme egy-két palintázós kép (dédinél):

itt anyával

itt apával

nagyon tetszett neki a palinta:)

ki se lehetett rángatni belőle

65.

Holnap Babó egész nap a nagyszüleinél fog tanyázni...
kíváncsi vagyok, hogy bírják majd egymást, milyen lesz az evészet, az alvászat... biztos jól fog majd viselkedni, a hisztit ugyanis nekünk tartogatja. :)

64.

Szombaton eljöttek anyumék és a hugim, hogy végre megkapja Anna a keresztanyjától a névnapi ajándékát, egy ilyen izékét, hogyishíjjákot:


Olyan nagy ez a kis kuckó, hogy a nappaliban nem is fért el csak a fele, a másik fele átlógott az előszobába. Sajnos bent kellett felállítanunk, mert kint zuhogott az eső. Babó nagyon élvezte, hogy egyik sátorból át lehetett mászni a másikba, hogy egyfolytában rohangált. Nagyon tetszett neki. :)
Ha jó idő lesz, az egész kikerül a szabadba. Végülis már most kitehetnénk, de minek, délután húzunk el itthonról, szal majd holnap, vagy holnapután. Csak ne essen.

63.

Végre nyár van. Ill. volt, mert jelen pillanatban épp csepereg az eső, dörög az ég ezerrel.
Az elmúlt másfél-két hét nyári időjárását kihasználva majdnem minden nap volt a kertben pacsálás, medencében lubickolás.
A délelőttöket Babó általában egy nagy vödör víz mellett tölti, onnan meri a vizet a kis vödrébe, locsolókannájába. Serényen locsolgatja a kertben lévő virágokat, a füvet, amik ilyen melegben meg is köszönik jóságos tettét. Az már más kérdés, hogy rossz időben is (kivéve ha esik, mertakkornem) ezen tevékenységének hódol, így két héttel ezelőtt azért voltam kicsit kétségbe esve, mert féltem, hogy kirohadnak a szép virágot. De egyefene, az udvar van értünk, nem mi vagyunk az udvarért.
Délután jön a medenceparti, ami szintén kellemes elfoglaltság. Előkészület kb. fél óra (medence ki, víz bele, gyereket leöltöztet, naptejjel beken, hagy beszívódni, aztán irány a víz), viszont a vízben töltött idő nem sok, max. negyed óra, aztán már futkorászás van, persze csupin. Imádatos ilyenkor, olyan kis tündéri, imád csupaszkodni.
Íme néhány anyuméknál készült pancsizós kép:




Már 3 hónap sincs Babó második szülinapjáig. Hihetetlen, hogy már 2 éves lesz az én kis drágám.
A műtétem óta foglalkoztat a kistesó gondolata. Asszem lassan bele mernénk vágni. Anna sokat okosodott, már szót fogad, ha kicsit erősebben rá szólok (még így sem mindig), szóval egy hangyányival már könnyebb vele. Persze még tart a pakolászós, rámolós korszak, de azért már le tudja magát kötni normális dolgokkal is (pl. a fentebb említett locsolás).
Sokat énekelünk (ő dúdol, én énekelek), mondókákat tanulunk, táncolunk, legújabb szenvedélyünk a rajzolás zsírkrétával (felügyelet mellett természetesen). Persze ez is csak kb. 10 percre köti le, de nem bánom. Majd idővel hosszabb időre is lefoglalja a képzőművészet. :) A tévé egyáltalán nem érdekli, néhány reklámot megnéz, osztkész. A rajzfilmeket általában apával mi nézzük végig.
Nem ígérem, hogy naponta fogok ide irogatni, de igyekszem. :)