36.

Összeszedhetném magam már igazán. Mostanában nem nagyon van kedvem blogolni, de azért most írok pár sort.
Hálistennek nem vagyunk betegek. Babó kapja a Cebiont, megelőzésképpen. Most egy darabig babamama klubba se megyünk, mert legutóbb is szerintem ott szedett össze a gyerekem egy jó kis megfázást.
Mintha már a tavasz közeledne. Elindult felénk hétfőn, aztán megtorpant és hátrálni kezdett. Nemtom mi ijesztette meg, de felbátorodhatna, hisz mindenki annyira várja már. Az elmúlt napok hidege és szele nem nagyon kedvezett a kintlétnek, de azért minden nap voltunk a friss levegőn, mert ugye a jó alvásért mindent... :)
A hétvégi óraátállítás egyáltalán nem okozott gondot egyikünknek sem, majd az őszi jobban bekavar.
Sajnos nagyapa még mindig kórházban van, már egy hónapja, nagyon vágyik már haza, hogy láthassa az ő egyetlen kisunokáját, akit imád. Kíváncsi vagyok, hogy Babó hogyan fogadja majd, mert ugye jó rég látta utoljára. Majd meglátjuk, mikor jöhet haza. Holnap lesz meg a vérvétel eredménye, talán akkor megmondják, hogy mi lesz.
Képet most nem rakok, mert még nem tettem át őket a gépre, nameg holnap, ha szép idő lesz szeretnék fotózni és akkor tényleg friss képekkel jövök.