148.

Hogy miért is kell nekünk (ill. Annának) homokozó?
Hát ezért:

tőlünk nem messze egy sóderkupacnál...

nagyon dolgozik a kisasszony:)

csííííz:)

napsütésben élvezet a munka:)

Anna és kis barátja, Kristóf

Cukifejű Kristófbaba:)

147.

Végre elkészült Anna új homokozója, hála édesapámnak. :)

Ma délután elhozták, összerakták, úgyhogy már csak a lefestése van hátra és mehet a helyére. Anna már alig várja, hogy végre ott homokozzon, kedvenc időtöltése újabban.

Anna segít a nagyapjának:)

Ilyen a homokozó a fedele nélkül és ilyen, amikor rajta van a fedél

Muszáj volt úgy kérnem apumtól a homokozót, hogy legyen fedele, mert az udvarunk kész átjáróház. Nagyon sok cicus mászkál fel-alá a kertben (mert oda a kutyut nem engedjük, ő csak az első udvarban csinálhat kuplerájt), és nem szeretném, hogy a gyerek homokozója tele legyen cicapisivel és kakival.

Egyébként hamarosan elkezdjük a tényleges munkát a kertben (úgymint parkosítás - valahogy), bár a konkrét füvesítés elmarad, elegyengetjük a terepet, aztán megvárjuk, míg benövi a fű (persze magot szórunk el), folyamatos kaszálással szerintem hamar megerősödik. Ha az egész területet előtte fel kéne ásózni, vagy ilyesmi, akkor sztem két év múlva se tudnánk hol szalcsit sütni. Márpedig ezen a nyáron már itt akarunk sütögetni, nem másnál. Úgyhogy hajrá!:)

Holnap jövök még képekkel.

146.

Hiányzik:(((

Itt vagyok Anya...

"Itt vagyok, Anya, nézlek az égből

Majd idefentről vigyázok Rád

Könnyeiddel én simítom arcod

Eljut majd hozzám minden imád.

Itt vagyok, Anya, ne félj, jól vagyok

Testem elhagytam, lelkem szabad

Felhőről felhőre ugrándozva

Egy csodás világ felé halad

Hol nincs kín, bánat, égő fájdalom

Csak szeretet és mennyei fény

Itt vagyok, Anya és egy sugarán

Eljövök Hozzád minden nap én

Lelked érintem, álmod vigyázom

Őrködni fogok léted felett

S örömmel nézek vissza a múltra

Hiszen annyira jó volt Veled

Itt vagyok, Anya, suttogó szélként

Harmatcseppként egy fűszál hegyén

Szíved ha dobban… velem lüktet

Ezért amíg élsz, itt leszek én! "

145.

Naszóval...
Szombat délelőtt (vagyis inkább reggel) csörgött a mobilom (ami kb. 1 évben max. 10-szer csörög - még jó, hogy megismerem a csengőhangját:D), Barbikám hívott, hogy itthon leszünk-e ma (azaz szombaton). Mondom igen, mér jösztök? Há majd meglátod - jött a válasz.
Tűkön ültem egész nap, hogy most jönnek vagy sem. Azért egy tepsi sütit összedobtam, biztos ami biztos:)
A délutáni alvás után kicsit kimentünk kavicsozni Annával (igen jó móka kavicsokat dobálni a pocsoj(ly?)ákba), aztán nem sokkal később meg is érkeztek az én Drágámék:)
Jaj, volt nagy boldogság, Annácskám kiabált befelé a kocsiba, hogy Bence, Bence, meg Babi annyira odáig volt a kiscsávóért:) Bent puszilgatta, simogatta, jaj, úgy szeretgette, hogy csuda:)
Bencebaba tüneményes. Kicsit fáradt volt, de kb. 10 perc után feloldódott, feltérképezte a kérót, volt játszás. Annám egyáltalán nem volt féltékeny, odaadta a játékait, nem volt irigy.
Azóta is őket emlegeti. :)
Íme a képek:

Babám és a két gyerkőc

ment a motorozás
persze Bencebaba is kipróbálta a motort
és Anna ágyát is letesztelte:)

Anna végre kipróbálhatta a hintáztatási tudását igazi kisbabán is:)

az aprónép és én:)

Alig várom, hogy májusban újból találkozzunk velük. Akkor talán megyünk a hugimékhoz Pestre, hazafelé Diósgyőr felé vesszük az irányt, az tuti:)

Annyira sajnálom, hogy ilyen messze lakunk egymástól. Milyen jó is lenne minden nap találkozni velük, a gyerekek játszanának, mi elcsacsognánk, jaaaj, de jó is lenne. Hiányzik az én drága Barátném.

144.

Ilyen Annám ébredés utáni frizurája... hát nem codálatosz?:D

Majjövök valamikor még képekkel, mert máma itt voltak nálunk Barbimék a kis Bencebabucival:)

143.

Hát ilyen nincs...
én idebenn várom a TAVASZT(!!!), odakinn pedig HAVAZIK!:(

142.

Ovihelyzet.
Szeptembertől kezdené Anna az óvodát (ha addigra szobatiszta lesz - reméljük). Jobbról és balról is kapom az infókat, hogy hová írassuk. Mehetne Sa.újhelybe a partizán úti oviba, talán ott ismerős is akadna. Állítólag van ott egy elit csoport (kevés barna gyerekkel). DE! Egy héttel ezelőtt ellátogattunk Károlyfalvára, a német nemzetiségi óvodába. Hát kéremszépen... ez az ovi levett minket a lábunkról, mert:
- két tüneményes óvónéni és egy angyali dadus vigyáz az ott lévő gyerekekre,
- nincsenek hátrányos helyzetű gyerekek, ami lássuk be, elég ritka,
- 1 vegyes csoport van,
- az óvoda a régi iskola épületében foglal helyet, nagyon csúcsszuper,
- az udvar nem túl nagy, fa játékokkal és egy csodás kis színpaddal,
- tornaszoba,
- mesesarok,
- játék konyhasarok (galérián - nagyon ötletes),
- zenesarok,
- tágas előtér (itt van az öltöző a gyerekeknek, valamint a szülőknek egy kis társalgószerűség).
Egyszóval nagyon elvarázsolt minket ez az ovi. Attól függetlenül, hogy hívatlanul állítottunk be oda, nagyon kedvesen fogadtak bennünket, Anna első pillanattól jól érezte magát ott. A gyerekek is aranyosak voltak.
Április vége felé lesz a beiratás, ide kérjük majd Annát, ha nem sikerül (hisz csak 8 helyük lesz szeptembertől), akkor megy a partizán úti oviba.

Más.
Tavaszodik. :)
Ha végre nem csak a naptár szerint lesz tavasz (amikor már az időjárás is olyan lesz, mint kéne, hogy legyen), akkor végre kiszabadulunk az udvarra és a kertbe.
Édesapámnak mihamarabb kiadom az utasítást, miszerint ideje lenne, ha végre összeeszkábálna az unokájának egy szép homokozót. :) Deszkából, nem kell flancosra, a lényeg, hogy fedelet is készítsen rá, nem szeretném, ha az arra kószáló cicusok szépen belepisilnének/kakilnának.
A kerítés mentén szép kis virágágyásom lesz, amibe egy csomóféle szépséget ültetek majd. Pl:

törpe bársonyvirágot:

margarétát:

kardvirágot:

illatos ternyét:

estikét:

égőszerelmet:

dísznapraforgót:

cigányvirágot:

Arra gondoltam, hogy egy-két díszcserjét is ültetünk hátra, de nem az ecetfából, mert az a ház oldalánál is annyira terjed, hogy alig bírjuk visszafogni a szaporulatot. Egyébként nagyon szépséges cserje az is.
A szalonnasütő helye is megvan már. Azt se akarjuk túl csillivillire, olyan legyen, hogy a célnak megfeleljen.
Sosem voltam egy nagy kertészkedő, de most valahogy nagyon vágyom kifelé. Kis kapát fogni a kezembe és menni, csinálni, szépítgetni a kertünket. Közben nem gondolni semmi hülyeségre, nézni, ahogy a gyerekem játszik a homokozóban, ahogy a "hülye" kutyánk játszik a labdájával. Erre vágyom.

141.

...

140.

Minden nap gondolok Rá. Ő már kis angyalkaként vigyáz ránk. Bízom benne, hogy hamarosan újra részese lehetek annak a csodának, amire nagyon készültünk. Most lenne 10 hetes és pár napos, de sajnos már nincs velem... Fáj...


Egyébként jól vagyunk köszi (a lelki fájdalmamat leszámítva). Anna hálistennek nem beteg, engem is csak kerülget a megfázás, de próbálom távol tartani magamtól.
Hétvégén feltöltődés volt, itt voltak a hugiék. Anna nagyon várta őket és persze mi is:) Volt nagy játszás. Már szépen mondja a keresztapjának, hogy Ba-a (szal Barna) :D, és szegény hugit néninek hívja:D csúcs ez a kiscsaj:)
Elkezdett beszélni Annácska. Egy pár szó a szótárából, amiket már mond:
pejsze (persze), pipiki (Pimpinkin- Csicsi nyuszija, tudjátok?:D), fapicsa (télleg így mondja, amúgy fapipa, ami az ipafai papnak van:D), híz (víz), inni, kaka, pisi, és még sorolhatnám...
Néhány keresztnév, amiket használ:
Baa = Barna
Dója = Dóra (azazén:D)
Bibi = Tibi
Csucsu = Marcsu
Fufa = Orsi (?!) :D
Kiki = Viki
Kéka = Réka

A minap szép csurit készítettem neki, tetszett magának meg minden, de aztán amikor le akartam fotózni, ilyen feje lett hírtelen:



Kicsit hiszti na:) Ezért nem tudok mostanában jó képeket prezentálni. Ezvan:)