56.

Újra alvásproblémákkal küzdünk.
Azt hittem, hogy már rendeződött a dolog, de úgylátszik tévedtem.
Mióta hazajöttünk a hugiéktól, azóta Babónak valahogy sehogy se megy az esti elalvás. Hiába hulla fáradt, csak menne és harcol az elalvással.
Három napja este csak az apja ölében hajlandó elaludni, most, hogy apa éjszakás be kell érnie velem. Talán ezért is sikerült a tegnap esti elalvászati ceremónia kicsit hosszúra, kb. 23:00 volt, hogy kijöttem tőle. A kiságyat nem szereti (vagyis szereti, csak elaludni nem szeret benne, reggel van, hogy fél órát is lustizik még ébredés után), az ölemben rugkapál, a nagy ágyon pedig ugrabugrál, lefogni meg ugye nem lehet, mert akkor meg aztán tuti nem alszik el.
Na, szóval próbálkozunk egy új taktika kidolgozásán. Előre félek, hogy mi lesz, ha kikerül a kiságyból (egyelőre még nem tervezzük).

A délutáni alvás jól megy. A következő képek csüt. du. készültek róla, amikor már indultunk volna a városba, de a kisasszony az istennek se akart felébredni. Azért mentem már fényképezni, hátha a vaku felkelti, de nem. A megoldást a cumikivétel jelentette. A képek kb. 3/4 4 körül készültek.


Jajés, van ám Babónak csodálatosanszép nyári rucija is, miniszoknya és pántos felső. Imádatos:)

55.

A kis Petrával

Babónak nagyon tetszett a picibaba

Állatkerti séta
Zebrát is néztünk

A struccok nagyon bejöttek Babónak

Ott sem bírta ki, hogy ne ismerkedjen gyerkőcökkel. Imádja őket.

54.

Nagyon gyorsan eltelt ez a hosszú hétvége a hugiéknál. Még szívesen maradtunk volna pár napot (vagy hetet), de sajna jönnünk kellett haza.
Csüt. este értünk fel Bp-re, kb. 7 körül, aznap már csak a pihi és a kipakolás maradt.
Pénteken délelőtt ellátogattunk Ági barátosnémhoz, aki pont a szülinapomon adott életet (máj. 22) kislányának, Petrának. Nagyon gyönyörűséges a kis Petra, Babó puszilgatta, simogatta, én pedig az ölemben tarthattam, míg aludt. Szépek, aranyosak.
Délután, mivel nagyon fújt a szél, így otthoni programot iktattunk be, nekünk csajoknak úgyis főznünk kellett, hogy a maradék két napon legyen mit kajálni. Addig a fiúk elvoltak Annával, később volt egy kis játszóterezés is, míg én összepakolásztam bent a lányom után.
Szombat délelőttre rendeltük a jó időt, mivel az állatkertbe készültünk. Mázlinkra sütött szépen a napocska, bár a hűvös szél miatt nem nagyon izzadtunk. Babó nagyon élvezte a nyüzsit, az állatokat imádta, mindegyiknek külön integetett.
Évi unokatestvérünk meglátogatását délutánra időzítettük, aki a barátjával, Csabával már nagyon várt bennünket. Egész estig ott voltunk, jól szórakoztunk.
Utolsó nap délelőtt az Aréna plázában volt nekünk (kettőnknek az urammal) egy kis mozizás (3d-s filmet néztünk, valami űrhajósosat), addig Anna a keresztszüleivel vásárolgatott magának ezt-azt. :)
Délután jöttünk haza.
Ennyi röviden, a képeket mingyánrakomfel:)

53.

Már csak hármat kell aludnunk és megyünk a hugiékhoz Pestre. Nagyonvárjuk. :)
Még addig vásárolgatnom kell egy halom ajándékot, mert ugye sehová sem állíthatunk be üres kézzel, Babónak is szeretnék venni még ezt-azt, ami kell. Rucikból nagyon gyérül állunk, mert sajna mindegyiken van valami olyan folt, ami vagy egyáltalán, vagy pedig k.va nehezen jön ki. Agyvérzéskapok, hogy minden nap elmegy két váltás ruha. Namindegy, így nőnek fel a gyerekek.
Szóval várjuk a csütörtök ebéd utánt, hogy indulhassunk. Reméljük jó idő lesz ránk.

52.

Szabadulóművész ez a gyerek...
Anna tegnap kimászott a járókából.
Az úgy volt, hooogy...
beraktam, mert ki kellett teregetnem, és nem akartam, hogy a frissen mosott ruhával törölje végig a padlót, így beraktam a járókába egy kicsit. Bevonultam a fürdőszobába, behajtottam magam után az ajtót. Nyugisan szedegettem ki a gépből a ruhákat, amikor egyszercsak nyílik az ajtó és komótosan besétál rajta az én drága, egyetlen kicsi lánykám. Mondanom se kell, hogy meghült bennem a vér, a szívem ezerrel kezdett kalapálni, ahogy megláttam. Nagyon megijedtem. Először azért, mert hirtelen nem tudtam, hogy tényleg beraktam-e a járókába, vagy csak akartam, aztán - miután meggyőztem magam, hogy mégse hibbantam meg, a gyerek a járókában volt - átfutott az agyamon, hogy mit jelent ez.
Most már oda sem tehetem be, ha egy-két percre olyan dolgot szeretnék csinálni, amibe nem szeretném, hogy belekotyogjon (pl. felmosás és egyebek).
Már azt is várom, hogy a kiságyból kibűvészkedje magát.